Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - FORRÁSOK - Gusarova, Tatâna Pavlovna: A 17. századi magyar országgyűlések résztvevői / 93–148. o.

Források zött: a protestáns követek nagy része elhagyta Pozsonyt, a döntések így nélkülük születtek meg, ami további lökést adott a magyarországi társadalmi küzdelmeknek. A legközelebbi országgyűlésre csak húsz év múlva került sor. A követi naplókban fennmaradt jegyzékek közül a korábbi Szemere Pál tollából származik, aki I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és magyarországi főúr képviseletében vett részt a pozsonyi gyűlésen,

1 az 1662. évi katalógust pedig Szentgyörgy város követei készítették.

2 Elképzelhető, hogy a szerzők felhasználták és saját ismereteik szerint kiegészítették a királyi kancellárián született listákat, de az is lehetséges, hogy a teljes névsort maguk állították össze. Láthatóan kevésbé tartották fontosnak a Felső Tábla összetételét, inkább az Alsó Táblán helyet foglalt követek neveit örökítették meg, így összeállításaik a kancelláriáról származó és az országgyűlési iratok közé került katalógusokhoz képest igen hiányosnak mondhatók. Sajátos értéket hordoznak viszont amiatt, hogy a vármegyék követeit gyakran név szerint említik, míg a „hivatalos" lajstromok csupán a vármegyék nevét rögzítik. Szemere Pál naplóját Kaprinai István gyűjteményéből ismerjük, amelyet a Budapesti Egyetemi Könyvtár őriz.

3 Ezt Kovachich Márton György a 18. század végén több más követ naplóival együtt lemásoltatta, és a másolatok a Magyar Országos Levéltárba kerültek.

4 A szentgyörgyi napló a Szirmay család levéltárából került Kovachich gyűjteményébe.

5 A résztvevőket a katalógusok általában tíz csoportba sorolják: főpapok (prelátusok), egyházi intézmények (káptalanok, apátságok, prépostságok) képviselői, a világi arisztokrácia (mágnások és bárók) tagjai, a vármegyék követei, a szabad királyi városok követei, a távol lévő mágnások követei, a mágnások özvegyeinek követei, a királyi tábla ülnökei, Szlavónia követei, honfiúsított személyek. A jegyzékek tartalma és értéke természetesen eltérő. Többségük nem az országgyűlésen megjelent összes személy, hanem csak a meghívottak nevét tartalmazza, azokét, akik a királytól személyre szóló meghívást kaptak mint mágnások, bárók, országos főméltóságok, prelátusok. A kancellisták ezek mellett felsorolták az egyházmegyéket is, de általában azok főpásztorának neve nélkül, illetve ugyanígy megemlítették azokat a testületeket - prépostságok, káptalanok, apátságok, nemesi vármegyék, szabad királyi városok -, amelyeknek joguk volt követe1 A 17. század első felében Szemére Pál jól ismert politikus volt, akit a vármegyei köznemesség tipikus képviselőjének tekinthetünk. Különböző időkben Bars és Abaúj vármegyék jegyzője és alispánja volt, és képviselte azokat az 1622., 1625., 1630., 1634., 1637/38., 1642., 1646/47. és 1649. évi országgyűléseken. Klobusiczky Andrással és Chernél Pállal együtt I. Rákóczi György követként jelent meg az 1646. évi országgyűlésen. Minden országgyűlésről, amelyen részt vett, naplót vezetett. Az 1642. évi naplója megjelent (SZEMERE, 1930.). További adatok róla: KORPONAY, 1878.; NAGY, 1863. 595-603.; KEMPELEN, 1931. 110119.; GUSSAKOVA, 1998. 2 A napló szerzői Kecskés István, Petenada Mihály és Armpruster Sámuel voltak. 3 BEKK. Collectio Kapriniana in folio, t. XVI-XXXII. 4 KOSÁRY, 2003. 285-286.; WINDISCH, 1998.130-131. 5 Fol. 507-512. A másolat végén ez áll: Diarium hoc e M. S. Cod. Actorum Diaetalium Thomae Szirmay, per Antonium Szirmay mecum communicato. MOL N 114. Kovachich Márton György gyűjteménye. Diaria Diaetae. Vol. 3. Diarium continens Acta Diaetalia Anni 1662 Posoniensis maximé res Status Evangelici de scribens opera Stephani Kecskés, Michaelis Petenada et Samuelis Armpruster Ablegatorum Civitatis Sancti Georgii congestum 94