Levéltári Közlemények, 76. (2005)
Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - FORRÁSOK - Gusarova, Tatâna Pavlovna: A 17. századi magyar országgyűlések résztvevői / 93–148. o.
TATJÁNA GUSZAROVA A 17. SZÁZADI MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSEK RÉSZTVEVŐI* PARTICIPANTS IN THE HUNGÁRIÁN DIET IN THE 17™ CENTURY. The author pubüshes the remained name lists of members of the Hungárián Diet of the 17 th century. Most of them are stored in the archives of the Royal Chancellery, but two lists were found in the diaries of the deputies. In the early modern time the Diet was regarded as the primary fórum of political life and the scene of social struggles attended by the élite. Naturally, Habsburg rulers made every effort to control the composition of the Diet, what is indicated alsó by the growth in the number of the nationalized Austrian barons. Through these lists, we can receive remarkable information about the changes in the Hungárián state organization and the composition of the political élite; we can get to know the political aims of the Habsburg, the method of selecting deputies and the procedure of codification and passing an act. Furthermore, we might obtain an insight intő the development of the management of the chancellery. The more detailed lists, indicating the names and the functions of the deputies, might provide additional matériái for archontological researches. A magyar királyság kora újkori társadalmi és politikai történetében különleges szerepet játszottak az országgyűlések, mert a magyar rendi állam meghatározó politikai fórumaként a társadalmi és a politikai elit színe-javát gyűjtötték össze. Itt mérték össze erejüket a főrendek a köznemességgel, a világiak az egyháziakkal, á katolikusok a protestánsokkal, az uralkodó az alattvalókkal, a királyi udvar és az állami intézmények tisztviselői a rendekkel. Itt ütköztek egymással a különféle, nem ritkán egymással ellentétes politikai és társadalmi érdekek, illetve csoportok is. Az idők folyamán a társadalmi viszonyok mellett a formálódó kora újkori állam feladatai, intézményei, erőforrásai is sokban változtak, és mindezek következtében a központi hatalom és a magyar rendek viszonya is átalakult. A Habsburgok egyre erősebb befolyást gyakoroltak a rendekre, és gátolták minden olyan kezdeményezésüket, amely nem állt összhangban a bécsi udvar politikai elképzeléseivel. A Habsburg-politika egyik legfontosabb célja egy új, az uralkodóházhoz hű és engedelmes arisztokrácia kialakítása volt, elsősorban a katonai pozíciók, az udvari méltóságok, illetve az állami hivatalok betöltésével. Mindezek társadalmi és politikai hatásai az országgyűlések működésén is nyomot hagytak. Jelen tanulmány a 17. századi országgyűlések résztvevőinek azon listáit teszi közzé, amelyeket a Magyar Országos Levéltárban, a Királyi Kancellária Levéltára őriz. Ehelyütt hét - az 1618. évi pozsonyi, az 1619. évi pozsonyi, az 1622. évi soproni, az 1630. évi pozsonyi, az 1634-1635. évi pozsonyi, az 1655. évi pozsonyi, valamint az 1681. évi soproni - országgyűlés katalógusa található meg, ezek sorát kiegészítettem az 1646-1647. évi és az 1662. évi pozsonyi országgyűlések követeinek jegyzékével, amelyekre a követek naplóiban bukkantam. Az összeállítás még akkor is reprezentatívnak tekinthető, ha hiányoznak a belőle a század talán legfontosabb - elsősorban az 1608. és 1687. évi - országgyűléseinek jelenleg még lappangó névsorai. Közismert, hogy az 1646-1647. évi, és az 1662-ben lezajlott országgyűlés a többinél jelentősebbnek mondható. Előbbit nemcsak leghosszabb volta (majdnem tíz hónap), illetve heves vallási vitái tették fontossá, hanem az is, hogy ez ratifikálta az 1644. évi linzi békét is. Utóbbi pedig igen feszült légkörben zajlott le, és végül szakadáshoz is vezetett a katolikus és a protestáns rendek köA tanulmány a Domus Hungarica Alapítvány támogatásával készült. Köszönöm Gecsényi Lajos, Hegyi Klára és Pálffy Géza szívélyes segítségét munkám elkészítéséhez. 93
