Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - FORRÁSOK - Kruppa Tamás: Okmányok és iratok a tizenöt éves háború időszakából, 1594–1597 / 51–92. o.

Kruppa Tamás: Okmányok és iratok a tizenöt éves háború időszakából (1594-1597) responsum ad eas ut daret viginti dierum spatio se risolvere non potuit, metuens ne si paulo amicitius Transylvano rescriberet ipsum eo magis in proposito confirmaret. Se iracundius aut asperius ne totum hoc pacis tractandae negotium irritum redderet, quam pacem ipsi Turcae summopere cupiunt. Itaque inopes consilii czausium memoratum ad se accersiri iubet quaerens ex eo quo proposito Transylvanus tales conditiones expetat et quid illum tam animosum faciat. Cui respondit czausius. Quod omnes christiani principes qui se Transylvano univerunt, eo ipsum persuasionibus suis inducant ne ullo pacto faedus cum imperatore Turcarum et si parum prospere pugnaverit, ineat, quod nimirum ea pax non solum ipsi sed et universae christianitati damnosa ac perfidiosa esset futura. Qua illorum persuasione Transylvanus induetus hasce conditiones proposuit. Non quod se aliquam illarum obtenturum speraret sed magis ut Turcae ostenderet se nondum nec spe decidisse. Imo egregie adhuc esse cordatum. Neve etiam Turcarum imperátor damna illata ab se repetát. Proinde idem czausius Ally consilium dabat wesiro significaret per litteras principe Transylvanorum ut nuntium suum ad tractandum de pace ab imperatore Turcarum mitteret. Bassa scriptis hisce litteris eas per dierum czausium remisit qui hinc die 25 mensis Ianuarii iuxta computationem veteris calendarii discessit, needum rediit. Unde et ipsi Turcae de pace ea constituenda addubitat quam tamen vehementer exoptant nihilominus bellum et omnia ad illud gerentem necessaria apparant. Et dubium sane adhuc est, ne ipse Turcarum imperátor illorum pervicatia stimulatum ad bellum hoc quantumvis id anxime nollit progredi ipsémet cogatur. Constantinopoli 28. Április. 21. II. Rudolf császár Báthori Zsigmond erdélyi fejedelemnek Gyulafehérvárra Prága, 1597. május 2. (AGS Estado leg. 704, másolat) Megkapta a szultán, vezírei és az angol követ leveleit április 16-i levelével együtt. Veszélyesnek és megengedhetetlennek tartja a pogányokkal való béketárgyalásokat. Több alkalommal is megígérte, hogy tartózkodni fog az efféle tárgyalásoktól. Emlékezteti, hogy milyen nagy pompával és megbecsüléssel fogadták, és rajta keresztül mekkora tisztelet övezi az egész keresztény világban. Ha inkább bízik az oszmánok, illetve az angol követ barátságában, akkor nem lesz többé biztonságban, mivel a törökök Győr és Eger visszaadása nélkül akarnak egyezkedni. Tájékoztassa, ha bármit megtud az ellenség mozgásáról. Rudolphus etc. Illustrissime etc. Quid ad Dilectionem Tuam cum a Turcarum principe, eiusque vesiriis, tum ab oratore Anglicano seriptum, quidque ab ipsa iisdem responsum sit, una cum Dilectionis Tuae litteris decima sexta Április datis accepimus. Ex quibus cum periculosam de pace cum gente perfida tractationem deprehendamus praetermittere nequaquam possumus, quin Dilectionis Tuae sincere quod sentimus aperiamus. Meminit Dilectio Tua, quam antehac diligenter inter nos et ipsam, tum litteris tum coram ea de re actum, quid nobis ab ipsa diversis temporibus, et quidem tum, cum proxime a nobis discessit, promissum fuerit; quae si ad animum ipsa suum revocaverit, quam non pium, quam non tutum, aut honestum 73