Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

Munkabizottsági beszámoló elő, és ezzel a kutató számára biztosítsák az individuális keresés és mutatózás lehetőségét. A MOL a digitalizált kiadványok közrebocsátásában élen jár, amit nem csodálhatunk, hiszen az intézmény nagyságából fakadóan a megjelenő CD-ROM kiadványokat jobban tudja támogatni, mint a kisebb költségvetéssel rendelkező levéltárak. Másrészt a költségigényesség miatt olyan források publikálása indokolt, amelyek országos jellegűek. így viszonylag nagy példányszámban lehet e kiadványokat terjeszteni, ugyanakkor a MOL olyan kiadványokat állíthat elő, amelyek más levéltárak munkáját is segíti. A központi kormányszervek iratanyagából kigyűjtött Illésy-féle cédulagyűjtemény a megnövekedett családtörténeti érdeklődést elégítette ki. Régi igényt elégített ki a levéltár, amikor a Borsa Iván nevéhez köthető hungarikagyűjtések következtében több százezerre gyarapodó középkori gyűjtemény (DL-DF) darabjait leíró adatokat bocsátotta közre CDROM formájában. Utóbbi kiegészítése, kibővítése az elkészült regesztákkal, a levéltár kiemelt feladatai közé tartozik. Rajtuk kívül számos olyan segédlet jelent meg, amely a gyorsabb tájékozódást szolgálja a fontos és a kutatók által gyakran használt irategyüttesekben. Az ún. Királyi Könyvek (Libri regii) 67 kötetének (mintegy 45 000 oldal és kb. 45-50 000 oklevél) feldolgozását a levéltár 1997-ben kezdte el, ezekből eddig 47 kötet jelent meg. A Vissi Zsuzsanna és Trostovszky Gabriella által kezdeményezett kiadványsorozat új távlatokat nyitott meg a levéltárak és felhasználóik előtt. A Királyi Könyveken kívül hasonló kiadványok megjelenését segítették elő az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által meghirdetett pályázatok. Ennek segítségével jelent meg a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Soproni Levéltárának gondozásában a városi levéltár 1162 és 1360 közötti okleveleinek, valamint címeres leveleinek (1418-1833) digitalizált feldolgozása. A MOL pedig az 1715. évi országos összeírás hasonló jellegű kiadását tette közzé. Megemlítendő még a Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltár, amely a 20. század elején kiadott bencés rend történet tizenkét kötetének okleveles függelékét digitalizálta, és egészítette ki új adatokkal, illetőleg további oklevélközlésekkel.

135 Legutóbb pedig Somogy és Sopron megye levéltára jelentette meg okleveleit ily módon. Somogyban az egyes diplomák pontos jelzete és a korábban Borsa Iván által elkészített regesztája mellé csatolták a fényképet is, így a kutató számára az irat letölthetővé, kinyomtathatóvá, azaz akár otthon is kutathatóvá vált.

136 A digitalizálás szabványait sajnos a levéltáros társadalom eddig még nem dolgozta ki, ugyanakkor nincs is olyan egységes szabvány, amit a levéltárak általában elfogadtak volna, és a szakma egészére kötelezőnek tekintenének. A levéltárak által digitalizálandó iratanyag jórészt hasonló: közgyűlési jegyzőkönyvek, középkori oklevelek, térképek, összeírások. Ennek ellenére csupán a térképek esetében kezdeményezték az intézmények, hogy egységes keretek között dolgozzák fel azokat. Ez a középkori oklevelek esetében sem érvényesül, jóllehet a Diplo135 DRESKA,2001. 136 Az adatbázis 2004 késő nyarán a Somogy Megyei Levéltár honlapján volt elérhető. 32