Levéltári Közlemények, 76. (2005)
Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.
A levéltári kiadványok helye és szerepe a történettudományi kutatásokban matikai Levéltár és a Diplomatikai Fény képgyűjtemény mesterséges létrehozása indokolná az egységes közlést, főként, hogy (miként azt fentebb említettük) létezik olyan adatbázis, amelyik az ország összes, Mohács előtti oklevelét feldolgozza! A nyilvánosság a 21. században egyre inkább kulcsfontosságú elvárás a levéltárakkal szemben, hiszen csak úgy lehet számítani a fenntartó támogatására, a társadalom érdeklődésére, ha a levéltárak is nap mint nap bizonyítják létezésük hasznos voltát. A legnagyobb nyilvánosságot a levéltárak és munkatársaik számára az internet kínálja. A levéltári honlapokkal kapcsolatban alapvető követelmény, hogy mindenki hozzáférjen segédleteihez (a fondjegyzékhez, a raktári jegyzékekhez, a repertóriumokhoz), minél több levéltári forrást érjen el virtuálisan, ugyanakkor az adattárakat és az adatbázisokat is használja. Fontos az is, hogy az érdeklődő a megjelent levéltári kiadványok digitalizált változatát - természetesen megfelelő keresőprogramokkal ellátva - „lapozgassa", a kutatási témákról frissen értesüljön, akárcsak a levéltárosok publikációs jegyzékéről, illetve arról, melyik levéltároshoz milyen témákban lehet fordulni. Ettől azonban még meglehetősen távol vagyunk, kezdve azzal, hogy bizony jó néhány magyarországi levéltár még honlappal sem rendelkezik. 137 Amíg az önkormányzati levéltárak közül csupán a Veszprém Megyei Levéltár és a Tatabányai Városi Levéltár honlapját keressük hiába a világhálón, addig a más típusú levéltárak esetében lényegesen rosszabb a helyzet. Már ebből is világosan látszik, hogy az internet lehetőségeinek kihasználásában, a szakma csak az első bizonytalan lépéseket tette meg. A fondjegyzékek közzététele a világhálón az önkormányzati levéltárak esetében általánosnak mondható, de ugyanezt nem jelenthetjük ki a többi, honlappal rendelkező levéltár kapcsán. A Baranya Megyei Levéltár elkészített egy alfabetikus keresőt a fondjegyzékéhez. A saját kiadványaik jegyzékét is szinte valamenynyi önkormányzati levéltár közreadja. Rajtuk kívül csak a Hadtörténelmi Levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára tette meg ezt ez idáig. A könyvtárkatalógus mindössze két levéltár, a Bács-Kiskun Megyei Levéltár és Budapest Főváros Levéltára honlapján érhető el. Szerény azon intézmények száma is (budapesti, debreceni, kaposvári, salgótarjáni, zalaegerszegi), amelyek hozzáláttak kiadványaikból egyfajta virtuális könyvtárat létrehozni. Az intézmények többségére igaz, hogy nagyon kevesen adják meg az információt tudományos munkatársaikról, arról, hogy milyen referencia területért felelősek, illetve eddigi munkásságuk milyen publikációs jegyzéket produkált. Forrásközlésre, ami valóban fontos levéltárosi feladat, többen is vállalkoztak. A Borsod-Abaúj-Zemplén, a Győr-Moson-Sopron (Győr), a Hajdú-Bihar, a Szabolcs-Szatmár-Bereg és a Vas Megyei Levéltár is elkezdte feltenni kéziratos térképgyűjteményük 18-19. századi darabjait. A középkori oklevelek digitalizálásához is hozzáfogott néhány levéltár (Csongrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy). A Heves megyeiek honlapján nem csak az Árpád-kori oklevelek eredetije olvasható, hanem feltették a latin szöveget és a magyar fordítást is, személy137 L. http://www.leveltar.lap.hu 33
