Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Krisch András: Adalékok a franciák magyarországi jelenlétéhez. A francia megszállás Ruszton 1809-ben / 13–22. o.

Krisch András: Adalékok a franciák magyarországi jelenlétéhez Hadsereg főhadiszállását.

10 A Sopronban tartózkodó katonaság arra késztette a megyét, hogy a településektől szükség szerint különféle élelmiszereket kérjen be. Már június 7-én befutott Ruszthoz Eötvös Ferenc alispán utasítása, amelyben azt kérte, hogy a Sopronon nagy létszámban átmasírozó Itáliai Hadsereg katonáinak szállítsanak 2400 porció kenyeret, illetve a lovaknak 12 mérő zabot. A pékek számára gondot jelentett a liszt előteremtése, ezért azt kérték a ruszti városvezetéstől, hogy lehetőség szerint a polgárságtól vásároljon össze annyit, amennyi csak lehetséges. Az egyik helyi pékmester néhány nap múlva 500 Ft-ot kapott a szükséges gabonát beszerzésére. A vásárlást nemcsak az áruhiány, hanem az árak emelkedése is nehezítette. Még ugyanezen a napon érkezett utasítás a Sopronban székelő Állandó Bizottságtól (Permanens Deputatio), konkrétan Simon László megyei jegyzőtől a többi mellett két ökör szállítására is. Ezeket a város Anton Mártonon és Andreas Franzon közvetítésével vásárolta meg, akik az állatokat Oszlopon,

11 270 Ft-ért tudták megvenni.

12 Ennek az ügynek a folytatásaként az alkamarás június 12-én jelentette az igényelt állatok leszállítását és azt, hogy azokért cserébe a Deputációtól Quittungot, vagyis elismervényt kapott.

13 A későbbiekben is jellemző volt, hogy a háborús viszonyok között a rusztiak sokszor csak a környéket beutazva tudtak valamilyen élelmiszert vagy takarmányt beszerezni. Ezzel kapcsolatban fontos szólni a város és a megye kapcsolatáról a megszállás alatt. A franciák nemcsak az egyes településektől rekviráltak, hanem a megyétől mint közigazgatási egységtől is. A megye sokszor a településekhez fordult segítségért, és kötelezte őket az adott naturáliák beszállítására. Ellenszegülés esetén a franciák gyakran retorziót (milüaris excecutio) helyeztek kilátásba. A francia megszállás elsősorban nem a hadi eseményekkel kapcsolatos pusztítások miatt volt jelentős, hanem azért, mert gazdaságilag tette tönkre a megszállt területet. A francia hadigépezet, a kor legmodernebb tömeghadserege teljesen pontosan és mondhatni kíméletlenül élt fel egy-egy adott területet. Ennek következményei közé tartozott, hogy Ruszton már június 7-én kiürült mind a perceptori, mind a kamarai kassza. A további kiadásokat úgy tudták fedezni, hogy három lakos 5%-os kamatra kölcsönt adott a magisztrátusnak. Ezek az ügyletek a későbbiekben sem számítottak kivételesnek, a városvezetés ugyanis csak kölcsönök felvételével tudta biztosítani a pénztár likviditását. Érdekes módon az evangélikus és katolikus egyház lett a két legnagyobb hitelező, bár a kölcsönadók között több magánszemélyt is említhetünk: pl. Rosina Kárnert, Johann Bálát vagy Katharina Wappot. Ők tanácsülés! jegyzőkönyv tanúsága szerint szintén több ezer forintos nagyságrendű kölcsönt adtak. A helyi viszonyokra jellemző, hogy a tanács csak június 19-én tárgyalta meg a magyar főparancsnokság - esetleg csak akkor érkezett - május 23-i keltezésű levelét, amelyben az arra hívta fel a figyelmet, hogy a dezertőröket a legközelebbi katonai hatósághoz kell küldeni. Sajnos, mint azt a tanácsülési jegyzőkönyv megjegyzi, az ellenség jelenléte miatt mindezt lehetetlen volt teljesíteni.

14 10 KRISCH, 2002. 96. 11 Ma: Oslip (Burgenland, A). 12 R. A. (E) Protocoil. Június 7.; R. A. 188 Fasc. 295. 13 R. A. (E) Protocoil. Június 12. 14 R. A. (E) Protocoil. Június 19. 15