Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - IRODALOM - Baráth Magdolna: Izsák Lajos–Nagy József: Magyar történeti dokumentumok, 1944–2000. Bp., 2004. / 234–238. o.

Irodalom A dokumentumválogatás harmadik egysége az 1956. októberi forradalom legfontosabb forrásait mutatja be. Az itt olvasható 24 irat között nem csupán az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének a forradalom előestéjén született határozatát, a forradalom egyes „szakaszaihoz" köthető legfontosabb döntéseket és rádiónyilatkozatokat (az MDP KV határozata Gerő Ernő leváltásáról és Kádár János első titkárrá választásáról, Nagy Imre bejelentése a magyar-szovjet tárgyalások megkezdéséről, az egypártrendszer megszüntetéséről, Magyarország semlegességéről) olvashatjuk, de Izsák Lajos és Nagy József közreadják a forradalom alatt újjászülető pártok vezetőinek nyilatkozatait is. Az iratok között helyet kapott a szovjet kormánynak a magyarországi események hatására született 1956. október 30-i nyilatkozata is, amely a Szovjetunió és a szocialista tábor többi országa közötti kapcsolatok új alapokra helyezését ígérte. A harmadik rész utolsó dokumentuma, Bibó István államminiszter nyilatkozata akkor született meg, amikor Magyarország ellen megindult a szovjet csapatok második intervenciója. A kötet negyedik, A megtorlás és a Kádár-korszak kezdete címet viselő fejezetének első dokumentumai éppen e döntés megszületésének körülményeibe avatják be az olvasókat az események korabeli szemtanúi, Kádár János és Jugoszlávia moszkvai nagykövete, Micunovic visszaemlékezései alapján. Megismerhetjük azokat a katonai és állambiztonsági jelentéseket is, amelyeket a Zsukov, illetve a KGB-t irányító Szeröv 1956 novembere folyamán továbbított a moszkvai vezetésnek, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága üléseiről készült jegyzőkönyvrészletekből pedig az is kiderül, hogy milyen változáson ment keresztül az 1956. októberi események értékelése a magyar pártvezetésen belül, míg megszületett az MSZMP Ideiglenes Központi Vezetőségének 1956. december 5-i ugyancsak itt olvasható - határozata az események négy fő okáról. A kötet összeállítói közreadják azokat a kormányhatározatokat és rendeleteket is, amelyek alapján sor került a forradalom résztvevői elleni eljárásokra, a szovjet nagykövet és Biszku Béla között 1957. augusztus végén lezajlott beszélgetésről készített feljegyzés pedig bepillantást enged a magyar vezetés elképzeléseibe a Nagy Imre és társai ellen tervezett büntetőeljárást illetően. A dokumentumok sorában helyet kaptak az MSZMP 1957 júliusában megjelent agrárpolitikai tézisei, valamint a párt 1958 júliusában elfogadott művelődési politikájának irányelvei is. A fokozatos konszolidációról tanúskodik az MSZMP VIII. kongresszusán elhangzott beszámoló a gazdasági élet fejlődéséről, és az Elnöki Tanács rendelete az általános közkegyelemről. A könyv ötödik egységének A viszonylagos stabilizáció időszaka címet adták a szerkesztők. Az itt közreadott iratok mintegy fele gazdasági kérdésekkel foglalkozik (a párt termelőszövetkezeti politikájának néhány kérdése, az MSZMP KB határozata a gazdasági mechanizmus reformjáról, az új gazdasági mechanizmus előkészítéséről és a harmadik ötéves tervről, a magánszektor tevékenységének szabályozásáról), de ezeken kívül olyan fontos dokumentumokat is itt olvashatunk, mint az MSZMP KB Politikai Bizottságának 1963-as határozata a felsőoktatási intézmények származási kategóriákat figyelmen kívül hagyó, új felvételi rendszerének bevezetéséről, az 1966. októberi KB-határozat az új választójogi törvény alapelveiről. A fejezetet az MSZMP KB-nak a csehszlovákiai helyzetről 236