Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - IRODALOM - Baráth Magdolna: Izsák Lajos–Nagy József: Magyar történeti dokumentumok, 1944–2000. Bp., 2004. / 234–238. o.

Irodalom kiadott közleménye, illetve a csehszlovákiai bevonulásról hírt adó Népszabadságközlemény zárja. A következő kronológiai egységben a kötet összeállítói az 1968-tól 1981-ig terjedő időszaknak általuk legfontosabbnak ítélt dokumentumait szedték csokorba. A gazdasági és politikai kísérletek és eredményeik címet viselő fejezetben párthatározatok dominálnak (az MSZMP KB határozata a negyedik ötéves terv irányelveiről, illetve annak végrehajtásáról, a tizenöt éves lakásépítési program értékelése, az 1981-es és 1982-es népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről, az 1974-es PB határozat a három- és többgyermekes családok kiemelt állami lakásellátásáról stb.), de olyan fontos nemzetközi vonatkozású dokumentum is helyet kapott a válogatásban, mint a Helsinkiben 1973-ban kezdődött európai biztonsági és együttműködési értekezlet 1975. augusztus l-jén aláírt záróokmánya. A magyar külpolitika aktivizálódásáról és Kádár nemzetközi elfogadottságának erősödéséről tanúskodik a Szent Korona visszaadása, majd ezt követően a legnagyobb kedvezmény elvét biztosító magyar-amerikai kereskedelmi egyezmény aláírása 1978 márciusában. Izsák Lajos és Nagy József az ezt követő, 1981-tol 1988-ig terjedő időszakot a reformpolitika kudarcaként, az egypárti diktatórikus állam csődjeként jellemzi. Az itt közölt 18 dokumentum majdnem fele gazdasági jellegű vagy gazdasági hatású kérdésekkel foglalkozik (minisztertanácsi határozat az ötnapos munkahét bevezetéséről, a gyermekgondozási segélyről, a vállalati önállóság fejlesztéséről, Elnöki Tanácsi határozat a Nemzetközi Valuta Alaphoz és Világbankhoz történő csatlakozásról, MSZMP KB-határozat a fizetőképesség fenntartásáról és a külkereskedelmi aktívum megőrzéséről stb.). Ezekből a dokumentumokból is kitűnik, hogy a gazdasági egyensúly fenntartása egyre nagyobb nehézségekbe ütközött, de a politikai döntéshozók nem merték vállalni a gazdaság- és életszínvonalpolitika gyökeres megváltoztatását. Ugyanakkor a válság mélyülésével párhuzamosan - különösen Mihail Gorbacsov főtitkárrá választása után - a magyar társadalom egyre nagyobb részében fogalmazódott meg a változtatások iránti igény, amely megmutatkozott az egyre szaporodó ellenzéki körök és klubok tevékenységében, és a kibontakozás lehetséges útjait taglaló írásokban. A kötet összeállítói ezek közül a Fordulat és reform, illetve a Társadalmi Szerződés címen megjelent dokumentumokból közölnek részleteket, de olvashatjuk a kötetben Donát Ferencnek az 1985-ös monori találkozón elhangzott megnyitó beszédét és Csoóri Sándor hozzászólását, valamint az 1987 szeptemberében Lakitelken megalakult Magyar Demokrata Fórum nyilatkozatát is. Habár a dokumentumválogatás következő szerkezeti egysége mindössze három évet (1988-1990) fog át, a közreadott dokumentumok számát tekintve a kötet egyik legnagyobb fejezete. Ezt indokolja az egyre mélyülő politikai válság, és ezzel összefüggésben az ellenzék egyre nyíltabb és erőteljesebb fellépése. A párttá formálódó szervezetek közül a szerkesztők a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Szabad Kezdeményezések Hálózata és a Magyar Demokrata Fórum programnyilatkozatát közlik, de szerepel a kötetben Magyar Szocialista Párt megalakulását bejelentő dokumentum is. 237