Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Csikány Tamás: Török Ignác ezredes jelentése a komáromi sáncokról / 189–202. o.

Források tározhattak hadianyagot és élelmiszert. Ilyen rendszer kiépítését javasolták I. Ferenc osztrák császárnak (1804-1835) a bécsi Udvari Haditanács vezetői az 1805-ben katasztrófával végződött háború után. A kiválasztandó helynek min­denféleképpen a Duna mellett kellett lennie, hiszen ez a folyó volt a császárság „ütőere". Nyilvánvaló követelményként fogalmazódott meg az is, hogy a terület biztosítson jó átkelési lehetőséget, rendelkezzen több megközelítési útvonallal. Ezek a feltételek tulajdonképpen ki is jelölték az egyetlen igazán alkalmas helyet: Komáromot. A császári jóváhagyás után 1807-ben kezdődtek meg a felmérések, majd az építkezés. Az első feladat a Duna bal partján, a Csallóköz keleti végében már meglévő ún. Öreg- és Újvár korszerűsítése, valamint a Duna és a Vág-Duna túlsó partjain lévő hídfő-erődök átépítése volt. A munkák, Marquis Chasteler táborszernagy tervei alapján, 1808-ban kezdőd­tek. Az ebben foglaltak szerint elsősorban az olyan fedezékek, helységek számát kellett növelni, amelyek védtek az ellenség tüzérségének lövedékeitől. 2 Fontos feladatként fogalmazódott meg a hídfők védőképességének emelése is. Megkezd­ték a már meglévő négyszögletű erődök falazását, kazamatákat építettek, raktá­rakat, menedékhelyeket alakítottak ki, illetve kutakat ástak. Újra építették az erő­döktől jobbra és balra fekvő három-három földvédművet. Ezek között összekötő gátakat építettek. A dunai hajóhidat július végére már helyreállították, a Vág-Du­nán pedig december végére elkészült egy cölöphíd. A hídfők kiépítésére egyéb­ként külön terv is készült, amely két teljesen egyforma megerődített táborral számolt a folyók túloldalán. Ennek készítője Thiery De Vaux vezérőrnagy volt. 3 Az építkezéseket 1809-ben háború zavarta meg, illetve sietette. Az Osztrák Császárság hadereje - kihasználva, hogy a francia hadsereg Spanyolországban harcol - támadó hadjáratot indított Napóleon ellen. A siker azonban ezúttal is elmaradt, sőt, a francia csapatok olyan ellentámadást indítottak, amelyet csak Aspernnél sikerült időlegesen megállítani. A komáromi építkezések eközben felgyorsultak, megépült az a földsánc, ami a várost védte a Csallóköz felől, és amelyet az építést elrendelő József nádorról Nádor-vonalnak neveztek el. A Duna jobb partján is sürgősen egy olyan sánctábort kellett létesíteni, amely nagyobb erő elhelyezését, illetve a vár és a város védelmét is megoldhatta. Ennek kivitelezése a dunai hídfő-erődre támaszkodva, Újszőny települést körbevéve indult meg, az idő rövidsége miatt az ún. tábori erődítés szabályai szerint. Ez azt jelentette, hogy nem összefüggő rendszerként, hanem csak földből kialakított támpontokból állt, amelyet cölöpökkel, rőzse kötegekkel erősítettek meg. 4 A sáncok pontos vonalve­zetését nem ismerjük, de valószínűleg a terep adta lehetőségek szerint, a település körül húzódó dombsort kihasználva épült az erődítésvonal. A sietségre szükség is volt, mert a franciák az 1809. június 14-én, Győrnél ara­tott győzelmük után már Komárom közvetlen közelébe értek. Felsorakozott a 2 HT Rendezés alatt lévő irat. Mentőire Über den jetzigen Zustand der Festung Comorn und die Arbeiten, ivelche im Jahre 809 am derselben zu machen würen. Wien den 18-ten Jánner 809 Chasteler F. M. L. 3 HT G. I. h. 85/83 4 KECSKÉS, 1984.160. 190

Next

/
Oldalképek
Tartalom