Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Csikány Tamás: Török Ignác ezredes jelentése a komáromi sáncokról / 189–202. o.

Csikány Tamás: Török Ignác ezredes jelentése a komáromi sáncokról hídfő előtt egy francia hadosztály és egy hadtest részei, hogy akadályozzák a visszavonuló osztrák és magyar csapatok átkelését a Dunán. Mindez azonban többszöri támadási kísérlet ellenére sem sikerült. A napóleoni háborúkat követően az építkezések leálltak, illetve az Újvárban egy laktanya és a tiszti pavilon felépítésére korlátozódtak. A harmincas évek építkezési hulláma során a Nádor-vonalat kőből, téglából kezdték átépíteni, de befejezését már megakadályozta az 1848-1849-es magyar szabadságharc. Az 1809-es év hadieseményeinek egyik nagy tanulsága volt, hogy a Duna jobb partjának a biztosítására nagyobb gondot kell fordítani. így ezen a területen hamar megkezdődtek a kisajátítási tárgyalások. A Zichy családtól 1817-ben a Homokhegyet, majd 1833-ban a szőnyi, a várföldi és a szentpéteri területeket vette át a kincstár.

5 A Nádor-vonal kiépítésével egy időben megkezdődtek a tervező munkák a Duna jobb partján kialakítandó sánctábor létrehozására is. Philip Pflügl őrnagy 1839-ben, majd Kari Schaurot mérnökkari ezredes 1847-ben dolgozott ki egy tervet a Homokhegyen építendő erődre, és az ehhez kapcsolódó sánctáborra vonatkozóan.

6 Építkezések azonban nem kezdődtek el. 1848 tavasza Komáromot rendkívül békés viszonyok között találta. A vár parancsnoka az idős Friedrich Mertz tábornok volt, akit a politika nem, csak a vár biztonsága érdekelt. Erőfeszítései azonban erőtlennek bizonyultak a várőrség létszámának és készleteinek növelésére, felettesei pedig igen passzívak voltak e kérdés megoldásában. A magyar kormány viszont június 18-án már intézkedett a vár védhetőségének javítása érdekében. Elrendelt egy 15 000 fős helyőrség elhelyezését Komáromban és négy hónapra elegendő élelmiszer felhalmozását. A vár parancsnoka egyáltalán nem lelkesedett azért a gondolatért, hogy a vár a Magyar Hadügyminisztérium irányítása alá kerüljön. Miután a megbízható csapatokat elszállították, Mertz számára nem maradt más lehetőség, mint a lemondás. Ezt augusztus 17-én ugyan benyújtotta, de Mészáros Lázár tábornok, hadügyminiszter nem fogadta el. Közben a városba - a helyi nemzetőr alakulatok támogatására - megérkeztek az esztergomi önkéntesek is, élükön Majthényi István alezredessel, aki legfontosabb feladatul a várparancsnok ellenőrzését kapta. Mertz altábornagy szeptember 16-án ismét lemondott, amit újra elutasítottak, viszont megérkezett a magyar kormány iránti hűségeskü letételére felszólító parancs. Erre azonban Mertz nem volt hajlandó, így - hivatkozva megrendült egészségi állapotára - eltávozott a várból. A komáromi vár új parancsnoka Majthényi alezredes lett, aki azonnal megkezdte a vár erősítését. Lövegek felállítását rendelte el, elsősorban a dunai hídfőerődben, amelyet alakja miatt Csillagsáncnak neveztek. Mindenütt elkezdték a szükséges földmunkákat, a felújításokat, tovább erősítették a vár gyenge pontjait. Ennek számított a vág-dunai hídfő, amelynek a felszereléséhez, felfegyverzéséhez szükséges pénz kiutalására a minisztertanács szeptember 28-án utasította a pénzs KECSKÉS, 1984.165. 6 SZAMÓDY - CSIKÁNY - HORVÁTH, 1998.107. 191