Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Csoma Borbála: Wesselényi Miklós levél- és naplórészletei a gräfenbergi gyógykúráról / 165–187. o.

Források mozgáson volt. Priessnitz gyógymódja szerint ugyanis csak a „megemésztett", vagyis az aktív mozgás által feldolgozott, kiizzadt víz használ az embernek. Azoknak is mozogniuk kellett, akik betegségüknél fogva nem tudták kihasználni a környék adta lehetőségeket. Nem volt ritka látvány Gráfenbergben a lucernát, vagy éppen füvet kaszáló báró, az építkezéseknél segédkező, fát aprító gróf vagy katonatiszt. Akik pedig végképp nem tudták elhagyni szobájukat, hát ott fűrészeltek, a szoba közepére beállított fűrészbakon. Priessnitz nagy fontosságot tulajdonított a diétának, a minél egyszerűbb ételeknek, amelyek nem terhelték túl, nem izgatták feleslegesen a szervezetet, akadályozva annak tisztulását. Az eldugott sziléziai fürdőbe levélben lehetett jelentkezni. A betegek által problémájukról írt részletes levél szolgált első vizitként. Priessnitz, ha reményt látott a gyógyulásra, válaszlevelében értesítette a jelentkezőt, a rendelt kúrát mindig a beérkezett levél hátuljára jegyezte fel, így azok ma is olvashatóak az eredeti panasszal együtt. Wesselényi 1838. július 28-án fordul először Priessnitzhez. Levelében, amelyben részletesen leírja 1824 óta különböző allopata és homeopata orvosok kezelte betegségeit, több panaszra hívja fel a vízorvos figyelmét: vizelési problémákról, vesebajról, régi eredetű, de szerinte alaposan kikúrált nemi betegségről, a bokáján található, begyógyulni nem akaró sebekről, halláscsökkenésről, fejfájásról és egyre komolyabbá váló szembajáról ír, és a vízdoktor tanácsát kéri.

19 A levél alapján úgy tűnik, hogy az 1830-as évek közepe felé vált a homeopátia hívévé. Priessnitz, szokása szerint a levél hátuljára diktálta a panaszok alapján rendelt kúrát, így azt is megtudjuk, hogy a báró, amennyiben rögtön megfogadta a tanácsot, reggeli és esti lemosáson és alapos ledörzsölésen esett át. Egy órával a ledörzsölés után fejés lábfürdőt kellett vennie, majd alvás előtt fejfürdőt vizes borogatással, éjjel vizet kellett innia, fejére pedig vizes borogatást tennie. Hiába üzente meg neki Priessnitz, hogy felveszi betegei közé, az ellene 1834 óta folyó hűtlenségi per miatt egyelőre nem utazhatott Gráfenbergbe. Erre a hivatalos engedélyt csak az 1839. február 2-án összeült orvosi consilium határozata, valamint Deák Ferenc közbenjárására kapta meg V. Ferdinándtól. A tizenkét orvosból álló bizottság, amelynek az volt a feladata, hogy a börtönbüntetését megkezdő Wesselényi orvosi bizonyítványát kiállítsák, a báró egészségi állapotát általában rossznak tartotta (vérömlések, vesekövek, dipscrotische Krankheiten nyomai, hajlandóság vízkóros daganatokra), a legsúlyosabbnak szemének állapotát látták, ugyanis a bal szemén teljesen kifejlett farkashályogot

20

, jobb szemén pedig kezdődő - valószínűleg lueses eredetű

21 19 SOKAJ, (Státní Okresní Archív v Jeseníku), Osobní fond Priessnitz-Ripper. Karton £. 3. No. 166., Krassó, 1839. július 29. 20 A Trócsányi Zsolt-féle ismertetésben (TRÓCSÁNYI, 1960. 799.) szürke hályog szerepel, de dr. Bíró Imre szemészprofesszor rámutatott arra, hogy Trócsányi rosszul fordította le a „schwarze Staar" orvosi kifejezést a német nyelvű orvosi bizonyítványból. A szemtükör felfedezését (1850) megelőző időkben „fekete hályognak" hívtak minden látásrontó folyamatot, aminek külső vizsgálattal semmiféle magyarázatát nem tudták adni. BÍRÓ, 1976. 64. 21 Wesselényi szembajának okáról megoszlik az orvostársadalom véleménye. Karasszon Dénes, a Wesselényit boncoló Arányi Lajos, és a boncolásról naplót vezető, akkor ötödéves orvostanhallgató, Korányi Frigyes feljegyzései alapján hypophysis tumorra gyanakszik. (KARASSZON, 1976. 48) Miskolczy Dezső szintén Arányi boncleletéből kiindulva egy lehetséges Erdheim-daganatot tesz fe168