Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Csoma Borbála: Wesselényi Miklós levél- és naplórészletei a gräfenbergi gyógykúráról / 165–187. o.

Csorna Borbála: Wesselényi Miklós levél- és naplórészletei a grafenbergi gyógykúráról Azt, hogy mikor került Wesselényi Miklós közvetlen kapcsolatba a homeopátiával, nem tudjuk biztosan. Orvosai között mindenesetre ott találjuk a homeopátia orvos-híveinek színe javát: Attomyren kívül Almási Baloghot, Bakody Józsefet, Moskowitz Mórt, Szőcs Sámuelt, Garay Jánost.

14 Egy 1843-ban Gráfenbergből írt leveléből, amelyben az ismerőse által ajánlott orvost és kúrát utasítja vissza udvariasan, de határozottan, jól látható, melyik tábor híve: „Egyébiránt oly gyógymódot használni, melynek lényegét nem ösmerem, s oly orvosi szerrel élni, amelynek alkotó részét nem tudom, eszem és elveim elleni vétségnek tartanám. Bár legalább lehetne tudni, hogy mik azok a szerek, miket azon tisztelt orvos úr használ."

15 A hagyományos orvosoktól, fiatal korát leszámítva, távol tartotta magát, meg volt ugyanis győződve arról, hogy nekik is részük van egészségének megromlásában. „Orvosok, kotyfoló orvosok zúzták leginkább össze századdal dacolni termett egészségemet." - véli.

16 Barátait, ismerőseit is igyekezett megvédeni tőlük. A hagyományos gyógymód és a homeopátia között ingadozó Deák Ferencnek többször írja, hogy „legforróbban óhajtom, hogy allopathák kezére ne kerülj", és reméli sikerülni fog Deákot a „méregkotyfoló allopatháktól visszavezetni a homepathiához".

17 Wesselényi naplóját is példásan, a homeopátia szabályai szerint vezette, a hasonszenvi orvoslásnak ugyanis alapját képezte az önmegfigyelés, a minél aprólékosabb tünetleírás, ami ahhoz segítette hozzá a homeopata gyógyítót, hogy páciense betegségét minél pontosabban felismerje, illetve közösen derítsék ki, pontosan melyik bajra kell koncentrálni a kis adagban beadandó szert. Wesselényi a homeopátiával élés hosszú gyakorlata során már-már maga is önjelölt tanácsadóvá vált. 1843-ban kelt egyik levelében azt írja Kelemen Benjáminnak, hogy a vízgyógymód mellett nyugodtan próbálja csak ki a homeopátiás szereket, mivel ez a két gyógymód jól összeegyeztethető.

18 Elsősorban a homeopátia hívei gyógyultak Winzenz Priessnitz hideg vizes gyógyintézetében, amely 1831-ben nyitotta meg kapuit. Bár a vízkúra nem 19. századi találmány, Priessnitz módszere mégis újdonságként hatott a kortársak körében, és nagy tömegeket vonzott Gráfenbergbe. Gyógymódjának sikere többek között egyszerűségében rejlett: elképzelése szerint a betegséget a rossz nedvek okozzák, amelyeket az egészséges szervezet könnyen ki tud lökni magából. A szervezet harmonikus állapotát volt hivatva visszaállítani az emberi test egészét igénybe vevő vízkúra. Ehhez Priessnitz a vizet mind külsőleg (zuhanyok, lemosások, ülőfürdők, priznicelés, izzasztás stb.), mind belsőleg (ivókúra, beöntések) alkalmazta, az eredményesség fokozására aktív mozgást és diétát írt elő. Ebben rejlett a gyógymód összetettsége és egyben újdonsága, valamint hatásossága is. A kúra egyik legfontosabb eleme a fürdőkön általánosan elterjedt ivókúra volt. Mivel a grafenbergi víz nem gyógyvíz a szó hagyományos értelmében, kémiai összetétele nem különbözik az ivóvíztől, a vendégek bátran ihattak bármelyik nekik szimpatikus, útjukba kerülő forrásból. A hangsúly itt a mennyiségen és persze a 14 KARASSZON, 1976.48. 15 WESSELÉNYI, 1841. Báró Wesselényi Miklós levele 1843. március 26-án Balázs Adalbertnek. 16 Idézi: MAGYARY-KOSSA, 1929.141. 17 Idézi: MAGYARY-KOSSA, 1929.140. 18 WESSELÉNYI, 1841.1843. március 27. Kelemen Benjáminnak 167