Levéltári Közlemények, 76. (2005)
Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Katona Csaba: Adatok Békés megye 18. század eleji jobbágymigrációjához: különös tekintettel Békéscsabára / 133–164. o.
Közlemények számát tekintve Borsod így is a negyedik helyen található, holott a 22 család öszszesen csak négy település között oszlik meg. Ez is arra hívja fel a figyelmet, hogy nem volt jellemző több család együttes áttelepedése, ha azonban ilyenre mégis volt példa, az jelentősen befolyásolta az egyes megyékre vonatkozó statisztikákat. Békéscsaba kapcsolatai az elvándorlások tükrében Külön ki kell emelni a kibocsátó települések közül Békéscsabát Nógrád és elsősorban Pest vármegyével kapcsolatban. Csaba - csakúgy, mint Gyula is - a megyén belül sajátos színt képviselt, joggal állapította meg Kosa László 1974-ben a megye néprajzáról írott tanulmányában az alábbiakat: „A telepített Békésben elsősorban Békéscsaba igényli hogy külön, sajátos néprajzi egységként kezeljük." 49 A fenti megállapítás nem „csupán" a néprajz szemszögéből nézve állja meg a helyét. Ennek a sajátos különállásnak egyik összetevője a már többször említett tény, hogy a megyében egyetlen más településen sem volt olyan nagyarányú a fluktuáció, mint éppen Csabán. Ez világosan kiderül, ha összevetjük azt a szökött csabai jobbágycsaládokról készült összeírást 50 - amelyet Ember Győző munkája is közölt - az 1720-ban készült megyei Conscriptio generális 51 és az 1721-ben készült Conscriptio animarum 52 adataival. A csupán 66 névből álló, 1720 novemberében Sporer József és Muraközy József megyei tisztviselők által készített csabai összeírásban nyolc személy nevét találjuk meg az 1725-ben összeírt százegy(!) eltávozott közül. Az 1721. évi összeírás 78 neve között is csak 16 olyan található, amely egyértelműen azonosítható az 1725-ben készült összeíráson található nevek valamelyikével. Sőt, ezek közül Antolszki Jakab, Csömörszki (Csemerszki) János, Szakács János, Damanszki (Domonszki) Márton, Bárány Pál és Szuszed Pál neve mind a Conscriptio generális, mind pedig a Conscriptio animarum névsorában szerepel. Nem feltételezhető, hogy ezek a lényeges eltérések az összeírok figyelmetlenségéből adódtak, sokkal valószínűbb Ember Győző következtetésének helyessége: „A népesség hullámzása már 1-2 hónapon belül ilyen méretű változást okozott." 53 Eme logika szerint az 1725-ben Csabáról eltávozottak jelentős része vagy 1721 után érkezett a településre, és legkésőbb négy évvel ezt követően már odébb is állt, vagy ha ott is volt már korábban, akkor nem írták össze, vélhetően azért, mert erre csak a kedvezmények lejárta után került sor. 54 Mindkét fenti eshetőséggel számolnunk kell, amit az is igazol, hogy az 1720. és 1721. évi összeírások névsorai között is feltűnően alacsony a mindkét helyen szereplő nevek aránya, akkor is, ha ismert, hogy a 18. században a családnevek még korántsem szilárdultak 49 KÓSA, 1974.482. s> EMBER, 1977.159-162. • SI Magyar Országos Levéltár (= MOL) Mikrofilmtár. X 9516. Feudális kori vegyes összeírások. Békés megye. Conscriptio Generális Inclyti Comitatus Bekesiensis, 1720. Eredetije: Békés Megyei Levéltár (= BML) Ö 3 52 MOL Mikrofilmtár. X 9516. Feudális kori vegyes összeírások. Békés megye. Conscriptio animarum, 1720. Eredetije: BML Ö 60 53 EMBER, 1977.22. 54 MOLNÁR, 1991. 437. 140
