Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Katona Csaba: Adatok Békés megye 18. század eleji jobbágymigrációjához: különös tekintettel Békéscsabára / 133–164. o.

Katona Csaba: Adatok Békés megye 18. század eleji jobbágymigrációjához meg, a szökött jobbágyok pedig gyakorta tudatosan éltek azzal a lehetőséggel, hogy az új környezetben új nevet viselve lapultak meg. Összességében szilárd tény, hogy Békéscsabán az átlagosnál jóval nagyobb arányú volt - a megyei szinthez viszonyítva - a lakosság fluktuációja. Konkrét példákat is hozva a gyors továbbvándorlásra: a Borsod vármegyei Oszlárra költöző Lipták Márton 1704-1711 között szökött meg Nógrád vármegyéből,

55 míg az ugyancsak nógrádi Poltárról Csabára szökött Lepnyin (Lepény) Tamás a Pest megyében fekvő Ceglédre távozott.

56 A békés megyei jobb ágymigráció másik olyan eleme a szökött jobbágyok feltűnően magas hányada mellett, ami sajátos színt kölcsönöz Békéscsabának, az az elvándorló lakosságnak a megyei többségtől döntően eltérő irányválasztása. Ha csak azt vizsgáljuk meg, hogy mely megyék fogadták be a továbbálló békésieket, az elfedi Csaba jelentőségét Pest és Nógrád vármegyével kapcsolatosan. A 18. század elején készült összeírásokat teljes körűen feldolgozó Ember Győző is csak érintőleges foglalkozott munkájában ezzel a ténnyel: „A legtöbben Hevesbe és Biharba vándoroltak el. Tízen felül volt még a Pestbe, Borsodba és Szabolcsba távozottak száma. [...] Csabáról a legtöbben Pestbe és Borsodba, Szeghalomról Hevesbe és Biharba, Füzes-Gyarmatról és Körös-Ladányról Biharba, Öcsödről, Tárcsáról és Gyomáról Hevesbe vándoroltak."

57 Érdemes először ismét egy-egy pillantást vetni a 15. és a 19. táblázatokra, amelyek az elvándorolt békésieket befogadó bihari, illetve hevesi települések adatait összesítik. Ezekből kiderül, hogy a Békés vármegyéből a második legtöbb szökött jobbágyot befogadó Biharba senki nem érkezett az összeírások adatai szerint Csabáról, míg a legtöbb volt békésinek új otthon adó Hevesbe is csak öten érkeztek onnan. Ha viszont a 22. és 23. táblázatra fordítjuk figyelmünket, amelyek Nógrád, valamint Pest vármegye települései szerinti bontásban összegzik a volt békésiek adatait, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy az előbbi vármegyébe (Káinóra, Lónyabányára, Poltárra és Tamásfalvára) csak Csabáról érkeztek jobbágyok, míg Pest esetében 2 öcsödi, valamint l-l gyélai (gerlai), gyulai, dobozi és füzesgyarmati távozó kivételével mindenki más Csabáról érkezett. A 11 pesti településéből, ahol békésiek új otthonra találtak, csak Tiszakécskére és Kecskemétre nem költözött be senki Csabáról, ellenben Albertibe, Aszódra, Ceglédre, Domonyra, Maglódra, Pilisre és Szugyra kizárólag csabaiak költöztek. (A fent említetteken kívül akadt még két olyan jobbágy is - Valent János és Öregh Bálint -, akikről az összeírok ugyan nem tudták kideríteni, hogy hova is távoztak pontosan, de azt igen, hogy szintén Pest vármegyében leltek új otthonra.)

58 Ami a többi megyét illeti: a csabaiaknak új otthont adó ismert helységek közül kettő található Borsodban (Ernőd és Oszlár), egy Csanádban (Makó), egy Csongrádban (Hódmezővásárhely), három Hevesben (Cibakháza, Tiszainoka és Tiszanamény). Ezek közül csak Oszlárra és Ernődre távozott kettőnél több család Csa55 MOLNÁR, 1991.425. 56 EMBER, 1977.159.; MOLNÁR, 1991.432. 57 EMBER, 1977. 53-54. 58 EMBER, 1977.161. 141