Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Katona Csaba: Adatok Békés megye 18. század eleji jobbágymigrációjához: különös tekintettel Békéscsabára / 133–164. o.

Katona Csaba: Adatok Békés megye 18. század eleji jobbágymigrációjához Hogy esetenként milyen fontosnak érezték az elvándorlók, hogy honnan érkeztek új lakóhelyükre, annak kiváló példája, hogy az 1753-ban újjátelepített Nyíregyházán a 83 éves Berger Vrska Mihály 1819-ben kelt végrendeletébe szükségesnek látta belefoglalni, hogy: „én ezen városban megültetés kezdetén ide származván tekintetes nemes Békés vármegyéből Szarvas nevű helységből, más, azon helységeknek gazdáival szerzettem magamnak Isten áldásából szántóföldeket, és azután házat is."

45 Ugyancsak szemléletes példa Kunszentmártoné, ahol a település 1719-ben történő megszállását vezető Radics István 94 éves fejjel előadott elbeszélését írásban rögzítette az elöljáróság.

46 Füzesgyarmat elöljárói pedig még 1864-ben, Pesty Frigyes gyűjtése idején is számon tartották, hogy a község Szabolcs, Bihar, Szatmár, Bereg, Heves és Békés megyékből települt újjá.

47 Az elvándorolt lakosság megoszlása az egyes befogadó megyék között I A Békés vármegyéből eltávozottak új lakóhelyével megyék (törvényhatóságok) szintjén Ember Győző - mint már említettük - részletesebben foglalkozott és eredményeit táblázatban rögzítette (29. táblázat). Számításait további adatokkal egészítjük ki, konkrétan az elvándoroltakat az egyes megyénként befogadó települések számával (30. táblázat). Egymás mellé helyezve az adott megyékben jobbágyokat befogadó települések számát, valamint az egyes megyékben letelepedett békési jobbágyok számát összesítő táblázatokat, megállapíthatjuk, hogy a kétféle vizsgálat eredményei erősítik egymást. Mindkét szempont szerint Heves és Bihar vármegyék állnak az élen, ami egyértelműen Békés vármegye földrajzi közelségéből, valamint az ezekben a megyékben újratelepülő helységek feléledéséből fakadó ilyen irányú orientációval magyarázható. Ezen kívül annak motivációját, hogy a lakosok Hevesbe és Biharba szöktek, abban kell keresnünk, hogy vissza szerettek volna térni korábbi lakóhelyükre. Ahogy Gyula monográfusa, Scherer Ferenc tömören össze is foglalta, Békés megye 18. század eleji betelepülésében jelentős szerepet játszott a két vármegye lakossága: „Jöttek is tömegestül a szomszédos Bihar és Heves megyékből/'

48 Ugyanakkor a mindkét szempont szerint harmadik helyen álló Pest megye helyzete döntően - az alábbiakban részletesebben elemzett - csabai kapcsolatokban gyökerezik. Szembeszökő, hogy azok a megyék, amelyek valamelyik - akár csak egyetlen - településére ötnél több család költözött át, az áttelepülők számát tekintve előkelő helyet foglalnak el a táblázaton. így például az öt borsodi helységbe áttelepült 22 jobbágyból 14-en Ernődön találtak új otthont maguknak (valamennyien csabaiak), és a többi négy helység között oszlik meg a maradék nyolc Borsod vármegyébe települt család. De Ernődnek „köszönhetően" az áttelepült családok 45 Berger Vrska Mihály végrendelete. Nyíregyháza, 1819. június 3. SzSzBMÖL V. A 102/k. 88/168. 1819:19. A végrendelet teljes szövegét közli: KUJBUSNÉ MECSEI, 1995. 118-120. * BARNA, 2002.140. 47 JANKOVICH B., 1983. 43. 48 SCHERER, 1941. 6. 139