Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Katona Csaba: Adatok Békés megye 18. század eleji jobbágymigrációjához: különös tekintettel Békéscsabára / 133–164. o.

Közlemények A „nagyobb", vagyis öt vagy annál több elvándorló alkotta csoportok statisztikát súlyozó jelentősége azonban igen szembetűnő, ha azt vesszük vizsgálat alá, hogy mennyire nem volt jellemző többek együttes távozása az újonnan választott lakóhelyre (27. táblázat). Látható, hogy tíznél több jobbágy csupán három helyre távozott: 38-an Törökszentmiklósra, 17-en Mezőtúrra, 14-en pedig Csökmőre, ezen kívül Tiszaroffot kilencen, Gyalut nyolcan, míg Tordát és Vértest heten választották új lakóhelynek. Ugyanennek a témának a másik megközelítéseként értékelhetjük annak a táblázatnak az adatait, amely azt mutatja, hogy egy-egy új lakóhelyre hány békési településről vándoroltak el (28. táblázat). A békés megyei jobbágyokat befogadó 83 helység döntő többségébe (65 helység) csupán egyetlen békési településről érkeztek új lakosok és összesen csak hat olyan település volt, amelynek Békésből érkezett lakóit kettőnél több ottani település bocsátotta ki. Mezőtúrra Szeghalomról, Körösladányból, Gyéláról (Gerláról), Dobozról, Gyomáról és Öcsödről, Törökszentmiklósra Szeghalomról, Gyuláról, Tárcsáról, Gyomáról és Öcsödről, Tiszaroffra Szeghalomról, Dobozról, Tárcsáról, Gyomáról és Öcsödről, míg Hódmezővásárhelyre Békésből, Gyomáról és Csabáról, Tiszaföldvárra pedig Békésről, Gyomáról és Öcsödről érkeztek új lakók (Öcsödről és Gyomáról tehát Mezőtúrra, Törökszentmiklósra, Tiszaroffra, Hódmezővásárhelyre és Tiszaföldvárra egyaránt távoztak). Számos esetben figyelembe kell venni azt is, hogy a jobbágyok előző lakóhelyükre tértek vissza. így például abban, hogy Öcsödről heten települtek át Mezőtúrra, szerepet játszott az is, hogy Öcsödöt 1714-ben mezőtúriak ülték meg,

36 ám ezek között voltak olyanok (Izbéky István, Szűcs György, Pap András), akik a falu elnéptelenedése idején Öcsödről menekültek Mezőtúrra.

37 A két település között az 1720-as évekre oly jellemző módon határper is zajlott.

38 Füzesgyarmat lakossága a 17. század végén menekült Szabolcsba, ahonnan 1702-ben tértek viszsza,

39 de még 1722-ben is ott találjuk a Szabolcsból Békésbe szökött jobbágyok listáján Pap Istvánt, aki Nyírbátorból ment Füzesgyarmatra.

40 Ugyanakkor arra is tudunk példát hozni, hogy ugyanebben az időszakban egy jobbágy Füzesgyarmatról költözött Nyírbátorba.

41 Az 1710-1720-as években benépesülő Gyulára egyebek mellett Hatvan és Jászberény környékéről érkeztek katolikus jobbágyok.

42 Ezek egyike lehetett az a Zarnóczy Mátyás, akiről az 1725. évi összeírásban feljegyezték, hogy Hatvanba távozott.

43 Ő vélhetően szintén visszatért előző lakóhelyére, hiszen Hatvanban a családnév Zarnóczai alakban már 1703-ban felbukkant.

44 36 BARABÁS, 1964. 7. 37 SZABÓ, 1987.41. 38 Erre 1. TOLNAY, 1998. 437-446. 39 BARABÁS, 1964. 7. 40 ÁCS, 1983.366. 41 EMBER, 1977.151. 42 IMPLOM, 1971. 64. « EMBER, 1977.157. « SZEPES (SCHÜTZ), 1940. 52. 138