Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Miskolczy Ambrus: Horn Ede számvetéseiből, 1850–1851 / 105–131. o.

Miskolczy Ambrus: Horn Ede számvetéseiből 1850-1851 uralkodás."

39 Eötvös azt nem fejtette ki, hogy a márciusi alkotmányban a nemzetiségek egyenjogúságának elvét milyen körmonfontan írták körül, és ez a propagandisztikus kifejezés csak Magyarországra alkalmazva fordul elő. Azt azért megjegyezte, hogy „az államférfiak számára az egyenjogúság elve csak egyfajta eszköz volt talán"

40 és nem a szabadságé. Igaz, a szabadság is hatalomra törés: „A szabadság nem más, mint jog a kormányzásra."

41 Eötvösnek nem is kellett fejtegetni, hogy ez a jog a civilizáció joga. A nemzetiségi jogon kibontakozó törekvések a létező civilizációt fenyegethetik, ha nem párosulnak a szabadsággal. A nemzetiségi alapon kibontakozó asszimiláció, a történelem példája szerint etnikai tisztogatás. „A nemzetiség érzelme még ugyanazon államokban is aszerint élénkebb, vagy lép háttérbe, amennyire ez országok bizonyos részei vagy lakosságának bizonyos osztályai többé vagy kevésbé részesülnek a politikai egyenlőségben és szabadságban. [...] így enyészett el a nemzeti különállás érzelme a magyar nemességnél, amely a korábbi viszonyok mellett politikai egyenlőséget és szabadságot élvezett, ámbár az a nemesség különféle nemzetiségek vegyüléke volt, és nyelvileg elkülönült is maradt; a népben azonban, amelynek semmi szabadság és egyenlőség nem jutott, sokkal nagyobb mértékben élt tovább ez az érzés."

42 Eötvös József észlelhette már, hogy a birodalmi vezetés aligha áll ellen a totális hatalom és hivatalnokállam kísértésének, ezért figyelmeztetett: „A legtökéletesebb gépezet is csak a mozgató erő által felelhet meg céljának, és ez a mozgató erő az államban a nép érzelme."

113 Az osztrák állampatriotizmus, ami egyelőre az állami hatalom csúcsát és a hadsereget uraló eliteket jellemzi, csak akkor terjedhet el, ha „az osztrák állam polgárának lenni egyet jelent az alkotmányos szabadsággal, és végül, ha az egységes Ausztriának majdan saját történelme lesz".

44 Ezért olyan „egységes, erős állam alapjait kell megvetnie", amelyben „a monarchia egyes részeinek a történelmi jogon alapuló, nemzeti igényeit kell összeegyeztetnie az egység követelményeivel," és „az egyes nemzetiségek nyelvi különbségén alapuló igényeit össze kell egyeztetnie az egyes részek történelmi jogelvével és a monarchia egységének követelményeivel-"

45 Más szóval a szabadság, az egyenlőség, a nemzeti és a nemzetiségi tudat- és létformák óvatos egyeztetésére lenne szükség fejtette ki Eötvös, mintegy érzékeltetve, hogy milyen irányban kell a márciusi alkotmány revízióját megkezdeni. Azt a revíziót, amelynek szükségességét Horn Ede is felvetette, de kifejtésére nem vállalkozott. A történelmi hagyományok elvetése miatt nem is tudott volna objektív választ adni. Eötvösnek A nemzetiségek egyenjogúsításáról Ausztriában írása is csak mementó lehetett Horn számára, ha olvasta. Hiszen az alkotmányos centralizált állam és a szabad község eszményét Eötvös József karolta fel a legerősebben a megyei önállóság ellenében, de tudta, 39 EÖTVÖS, 1978. II. 481. * EÖTVÖS, 1978. II. 508. 41 EÖTVÖS, 1978. II. 571. 42 EÖTVÖS, 1978. II. 493. « EÖTVÖS, 1978. II. 550. 44 EÖTVÖS, 1978. H. 550. 45 EÖTVÖS, 1978. II. 561. 117