Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Miskolczy Ambrus: Horn Ede számvetéseiből, 1850–1851 / 105–131. o.

MISKOLCZY AMBRUS HORN EDE SZÁMVETÉSEIBŐL 1850-1851 The author analyzes Ede Hom's works, who was a rabbi in the burgh of Komárom during the Hungárián War of Independence in 1848-49, written between 1850 and 1851. He expressed his opinion among the first in connection with Artúr Görgey in his early writing during the emigration: according to liim Görgey was a traitor. His pamphlet had a great influence on the emigration literature. This short work, To the question of Hungarian-Austrian centralization, was based on the illusion of transforming the Habsburg Empire intő a homogeneous and constitutional state. The author deals with József Eötvös's and Zsigmond Kemény's writings from tliat period, and he touches upon the articles of contemporary newspapers (Die Gegenwart, Die Grenzboten) as well, in which Horn gave a dear picture of Hungary and the revolution of reform era. In 1851 Horn gave up taking part in everyday politics. He separated himself from the Jewish world, which meant a complete change. His decision can be explained by his writings reflecting the process of the establishment and enforcement of Hungárián Jewish identity. The revolution and the Jezvs in Hungary, published in 1851, can be regarded as his most significant work presenting thorough introspection. He intends to depict the way of being a Jew after having become an apostate but still respecting the religious traditions, and the ways of joining in the transformation of Hungary intő a civil nation from a distance. Horn Ede (1825-1875) a Kossuth-emigráció egyik legsikeresebb szóvivője, nemzetközileg is elismert közgazdasági közíró volt. Mielőtt ezt a rangot Brüsszelben, majd Párizsban kivívta magának, 1850-1851-ben a kor egyik legtermékenyebb magyar közírójává emelkedett. Múltja is némileg erre predesztinálta, hiszen éveken keresztül a zsidó emancipációért és a vallási reformért küzdött, valamint tollal és fegyverrel részt vett Magyarország szabadságharcában. Ismeretes, Komáromban tábori rabbiként tevékenykedett. Pamflet Görgey ellen A szabadságharc leverését követően hazatért Komáromból, de azután Prágába távozott, ahol már komáromi élményeiről írt beszámolókat különböző lapokba. Néhány hónap múlva azonban tanácsosabbnak látszott tovább mennie Lipcsébe. Megérkezése után 1850-ben Görgeyről írt egy kis brosúrát,

1

, amelyben Görgeyt ő is árulónak tekintette. Ebben Horn Ede az elsők között tette le voksát a Görgeykérdésben, amelynek „alakulása a közvéleményben maga is olyan történeti folyamatnak tekinthető, amely szinte diagramként jelezte a hazai politikai irányzatok mozgását, küzdelmeit".

2 Horn brosúrájának „nagy hatása volt az emigrációs irodalomra a maga szinte tipikussá vált ábrázolásával, olyan fővonásokkal, mint a démoni gőg, becsvágy, lelkiismeretlenség és az ebből fakadó engesztelhetetlen bosszúvágy".

3 Hiába tette közzé Görgey emlékiratait - gyengítve ezzel az árulás hiedelmét - azokban, akik gyűlölték, megerősítette az ellenszenvet. Horn Ede még osztrák kormányzati mesterkedést is sejtett az egész mögött. Horn Ede, aki igazában a szabadságharc hadi fejleményeit másodkézből ismerhette, a vereséget ellensúlyozó érzelmi és ideológiai „igényeket" próbálta ' HORN, 1850a 2 KOSÁRY, 1994. 8. 3 KOSÁRY, 1994. 234.