Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - IRODALOM - Siptár Dániel: Fejezetek a katolikus egyház hódoltságkori történetéből (Molnár Antal három kötete) / 241–247. o.

Irodalom 241 Magyarországot Paszkevics szavaival élve „lábai elé fektetni." Hermann Róbert szépítés és legendák nélkül beszél a szabadságharc csatáiról és ütközeteiről, amelyek valójában nem szorulnak rá semmiféle történelemhamisításra, árulók és bűnbakok keresésére. A könyvet megjelentető Zrínyi Kiadó tervei szerint e munka nyitó kötete egy, történelmünk háborús időszakainak csatáit bemutató sorozatnak. Reméljük, ez az elképzelés valósággá válik és hamarosan a hadtörténelem iránt érdeklődő olvasó polcára teheti a sorozat következő, hasonlóan magas színvonalú kiadványát. Másrészről a kiadó remélhetőleg több figyelmet és időt fog fordítani a főszövegen kívüli, járulékos részekre (térképekre, táblázatokra, mutatókra) mind tartalmi, mind esztétikai szempontból. Lázár Balázs FEJEZETEK A KATOLIKUS EGYHÁZ HÓDOLTSÁGKORI TÖRTÉNETÉBŐL

1 Molnár Antal gyors egymásutánban megjelent három tanulmánykötete a szerző tíz, már korábban megjelent és hat, külön erre az alkalomra írt tanulmányát tartalmazza. Ugyanakkor a kötetek „rejtett" sorozatot alkotnak, hiszen mind tartalmukat, mind forrásaikat, mind pedig módszertanukat tekintve egységes művé állnak össze. Mindhárom kötet a hódoltsági katolicizmus történetének témakörébe illeszkedik, sőt, a különböző tanulmányok gyakorlatilag felölelik a 17. század elejétől a török kiűzéséig tartó időszak hódoltsági katolikus egyháztörténetét. írásai az új források bevonásával elért új eredményeket tartalmazzák, természetesen a szerzőtől megszokott alapossággal, utalva az eddigi kutatásokra és az azokból szerezhető korábbi ismeretekre is. Az első kötet a Dél-Alföld, a második a Dunántúl, a harmadik pedig a Duna-Tisza köze viszonyait mutatja be. A rossz forrásadottságokkal rendelkező hódoltsági katolicizmus kutatásában új eredmény elérésére ma már kizárólag új forrástípusok és forráscsoportok bevonásával nyílik alkalom. Ennek lehetőségére és szükségességére Szakály Ferenc hívta fel a figyelmet még 1987-ben, a keszthelyi katolikus egyháztörténeti konferencián tartott előadásában. Szakály két módon találta bővíthetőnek az egyébként rendkívül behatárolt források körét: a hazai levéltárakban megbúvó, szétszórt anyag szisztematikus feltárásával, valamint az akkor igen kevéssé ismert római szentszéki és szerzetesrendi központi levéltárak magyar vonatkozású anyagának felkutatásával. A Szakály által megjelölt úton haladva Molnár Antal valóban kiszélesítette a hódoltsági egyházi viszonyok vizsgálatának terepét, és jelentős forrásokhoz jutva — természetesen egyéb munkái mellett — ebben a három kötetben vázolja fel a kora újkori egyháztörténet e korszakának a korábbihoz képest módosított, vagy éppen egészen új képét. MOLNÁR ANTAL: Püspökök, barátok, parasztok. Fejezetek a szegedi ferencesek török kori történetébői Bp., METEM, 2003. (METEM könyvek 41.) pp. 120; MOLNÁR ANTAL: A katolikus egyház, a hódolt Dunántúlon. Bp., METEM, 2003. (METEM könyvek 44.) pp. 213; MOLNÁR ANTAL: Tanulmányok az alföldi katolicizmus török kori történetéhez.. Bp., METEM, 2004. (METEM könyvek 45.) pp. 189