Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Draskóczy István: Az erdélyi sókamarák ispánjai, 1529–1535: az erdélyi sóbányák sorsa a Szapolyai korszakban / 27–45. o.

30 Közlemények 1530. év egy részére) valószínűsíthető Athinainak az erdélyi sókamara ispáni működése.

14 A velencei üzletember nem sokáig maradt Magyarországon. Ezért 1530 januárjában Nádasdy Tamást tette meg helyettesének, aki címe szerint a királyi jövedelmek adminisztrátora lett. 0 és az oszmán fővárosban tartózkodó Gritti állandó Összeköttetésben álltak egymással. Nádasdy valóban a pénzügyek irányítója lett. Ő felelt a pénzverésért, adószedésért,

15 és kezelte a sójövedelmeket is. Várdai Pál esztergomi érsek tőle kért támogatást azért, hogy a Fuggerek a besztercebányai érdekeltségeiket megtarthassák, és visszakaphassák az erdélyi sóbányákat. Poroszlói és szolnoki kamarása (Szentiványi Ferenc) részletes beszámolót készített a számára, hogy mi lett a Szolnokra, Szegedre szállított dési és máramarosi sónak a sorsa.

16 Az olasz szemet vetett azokra a javakra is (pl. máramarosi sókamarára és Huszt váruradalmára), amit más birtokokkal egyetemben zálogjogon az Ártándy testvérek (Pál és Balázs) tartottak a kezükben. Kapóra jöhetett neki, hogy 1529. december 21-én Ferdinánd az Ártándy fivéreket visszafogadta kegyeibe. A két Ártándyt 1530 januárjában tartóztatták le, és ezzel a lépéssel a testvérek által ellenőrzött nagybányai bányavidék és pénzverde is a kezébe került.

17 Az uralkodó 1530. január 28-i utasítása szerint Nádasdynak, mint az összes királyi jövedelmek adminisztrátorának kellett átvennie az Ártándyak kezén lévő ingó és ingat176. (JANKOVICS JÓZSEF utószava). A két történetíró némileg eltérő információja hitelesítheti a tényt, hogy Athinainak köze volt a sóbányákhoz. 14 Nádasdy és Athinai 1531-ben és 1532-ben szorosan együttműködtek (BARTA G.: Luciovicus Gritti, i. m. 302.; MOL Magyar Kamara Archívuma (= MKA) E 185 Archivum Familiae Nádasdy (= E 185) Missiles. Athinai Simon. Istvánffy az 1533. esztendőnél számolt be — tévesen — arról, hogy Gritti sikkasztás miatt Athinait felakasztatta. A kormányzó Athinait csupán leváltatta. SZAKÁLY F.: i. m. 77. 15 Nádasdy működése nyomon követhető a levelezéséből. MOL E 185 Missiles (pl. Athinai Simon, János király, Thahy István stb.);. HORVÁTH TIBOR ANTAL: Adatok a XVI századi magyar pénztörténethez. Numizmatikai Közlöny, 50-51. (1951-1952) 62-63. Nagybányán olasz ember, Iacobus Italus volt a főúr pénzverömestere, illetve kamarása. (MOL E 185 Missiles. Felsőbánya, Iacobus Italus, Nagybánya, Nagyváthy János). Ártándy Pál még 1530 januárja (azaz a letartóztatása) előtt valamikor adott az olasznak jó pénzben 1000 forintot, és nagybányai pénzverő mesternek nevezte őt. MOL MKA E 210 Miscellanea (= E 210) 65. cs. Sal. 7. tétel 1. sz.). 1531. március 16-a előtt készített számadást nagybányai működéséről. (MOL E 185 Missiles. Iacobus Italus) 1532 októberében újból ő itt a kamarás (társa Cementarius János). 1534 júliusában foglalták le itteni javait. Archivá Istorica a Filialei din Cluj a Ácademiei Rom. Erdélyi Múzeum Egyesület hajdani levéltára (= Erdélyi Múzeum) Törzsanyag — MOL Mikrofilmtár 6929. tekercs 12/50.; Nádasdy Tamáshoz írt levelek. Közli: MARÓTHI REZSŐ. Történelmi Tár, 1902. 109-110.; SZMIK ANTAL: Adatok Felsőbánya szabad királyi város monográfiájához- Bp., 1906. 23. Nem tudjuk, hogy az itáliai eredetű Vincencius, aki 1520-ban Moldvában vásárolt marha árával maradt adós, az ő sógora volt-e? GOLDENBERG, SÁMUEL: Notizie del commercio italiano in Transilvania nel secolo XVI. Archivio Storico Italiano, 121. (1963) 262. 16 PRAY, G: i. m. I. 356-357.; MOL E 185. Missiles. Sárközy Gergely, Szentiványi Ferenc, Thury Ferenc, Várday Pál 1530.; Uo. Számadások 17-24., 58., 6. (Az utóbbi forrásra SIMON ZSOLT hívta fel a figyelmemet, aki a Fugger-számadásokkal foglalkozik. Segítségét ezúton köszönöm). Vö. még SIMON ZSOLT: A dévai vár számadása 1531-ből. Sic lturadAstra, 13. (2002) 1. sz. 22. 17 BARTA G: Ludovicus Gritti, i. m. 291-292.; HEIB, GERNOT: Die ungarischen, böhmischen und österreichischen Besitzungen der Königin Maria (1505-1558). Mitteilungen des Österreichischen Saatsarchivs, 29. (1976) 86-90.; SZABÓ ISTVÁN: A debreceni uradalom a mohácsi vész korában. Debreceni Képes Kalendárium, 35. (1935) 85-87.; HHStA Reichsregisterbücher Bd. 33. fol. 3rv. — MOL Mikrofilmtár W. 4995. tekercs; Az Ártándyakra újabban: BÁRÁNY ATTILA: Adalékok az Ártándyak családi történetéhez. Turul, 76. (2003) 1-2. sz. 27-29. Máramaros királynéi birtok volt.