Levéltári Közlemények, 75. (2004)
Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter magyarországi tárgyalásai) 1966. július 28.-júlis 30.) (Magyarország helye és szerepe a francia nyitási politikában, 1966-ban) / 75–92. o.
82 Közlemények csán megnyilvánuló magyar magatartásból egyértelműen arra következtettek, hogy Kádár — a lengyelek álláspontjához hasonlóan — a Varsói Szerződés további erősítését kívánta. 27 A magyar belpolitikai életet is foglalkoztató gazdasági reform bevezetésével kapcsolatban megállapították, hogy az a szakemberek visszatérését jelenti, és a technokraták súlyának növekedését mutatja az ideológusok felett. Ugyanakkor érezték azt az ellentmondást, hogy a desztalinizálás csak részben valósult meg, és Kádár lényegében állandóan egyensúlyozni kényszerül a demoralizált társadalom igényei és Moszkva hatalmi érdekei között. 28 A gazdasági kapcsolatokat illetően a magyarok viszonyát a Közös Piachoz ellentmondásosnak ítélték meg. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Gastambide nagykövet beszélgetéséből azt a következtetést vonták le, hogy a magyarok politikai okok miatt (a szövetségeseikre való tekintettel) nem akarnak hivatalos kapcsolatot kiépíteni a Közös Piaccal, hanem inkább a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. A francia külügyminiszter tárgyalásai (1966. július 28-30.) Couve de Murville és Péter János tárgyalása (1966. július 28.) A Prágából rövid pozsonyi tartózkodás után Budapestre érkező francia külügyminiszter először Péter Jánossal folytatott tárgyalásokat. Magyar részről megelégedéssel nyugtázták, hogy a franciák egyetlenegy, a magyarok által felvetett kérdés megvitatása elöl sem tértek ki. 30 A kölcsönös udvariassági formulák elhangzása után Péter János először a nemzetközi helyzetről beszélt, amelyet komplikáltnak és dialektikusnak értékelt. Hangsúlyozta azonban, hogy Európán belül lehetséges a kelet-nyugati kapcsolatok javulása, amit ki kell használni. A fő nemzetközi konfliktust az Egyesült Államok délkelet-ázsiai politikájában 31 látta, és a háború további kiterjesztésének veszélyéről, valamint a konfliktus megoldásának nehézségéről beszélt. Az Európán belüli politikai enyhülés, és az európai biztonsági konferencia érdekében kifejtett munka fontosságát emelte ki azzal, hogy bár a magyarok Vietnam kapcsán nem tudnak együttműködni a franciákkal, a véleményüket cseréljék ki. Egyértelműen megkérdezte a francia külügyminisztertől: keleteurópai látogatásainak végén lát-e lehetőséget arra, hogy az európai problémák megoldása érdekében megerősítsék az Európán belüli kapcsolatokat, és előkészítsenek egy többoldalú konferenciát. Válaszában Couve de Murville először a kubai és a berlini válságokra 32 utalt, amikor a keleti-nyugati feszültség nukleáris megsemmisüléssel fenyegetett. A francia külügyA.E.A.D. Hongrie, Carton 2417. Note, La Hongrie et ses liens miltaires avec I'URSS. Illetve: Le pacte de Varsovie, Paris, le 18 juillet 1966. A.E.A.D. Hongrie, Cailon 2417. Note, Reformé du systéme économique, Paris, le 19 juillet 1966. A.E.A.D. Hongrie, Carton 2417. Note, La Hongrie et le marché Commun, Paris, le 18 juillet 1966. MOL XIX-J-i-j-Fr.-00730/56/l966. 46. dob. Előterjesztés az MSZMP KB Politikai Bizottság számára Couve de Murville francia külügyminiszter látogatásáról. Az Egyesült Államok indokínai (vietnami) háborúját a De Gaulle-i diplomácia teljesen elutasította és a térség semlegesítését kívánta elérni. Az elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok között kitört berlini válság (1959-1961), amely a város két részét elválasztó fal felépítésével érte el mélypontját, valamint a Kubába telepített szovjet rakéták kapcsán kialakult kubai válság (1962) világított rá arra, hogy az amerikaiak elsősorban a saját érdekeikkel
