Levéltári Közlemények, 75. (2004)
Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter magyarországi tárgyalásai) 1966. július 28.-júlis 30.) (Magyarország helye és szerepe a francia nyitási politikában, 1966-ban) / 75–92. o.
83 Garadnui Zoltán: Couve de Murville magyarországi tárgyalásai miniszter szerint azonban 1965-1966-ra az európai helyzet stabilizálódott, a katonai erő (közötte az amerikai és a szovjet atomerő) egyensúlyba került. Hangsúlyozta azt is — és ezt nagyon fontosnak tartotta megjegyezni —, hogy 1966-ban már senki sem akar háborút. Válaszul Péter János Vietnamra vonatkozó kijelentéseire 33 Couve de Murville az európai enyhülést lokális jelenségként értékelte, és fö veszélyt ő is az ázsiai konfliktus kiteljesedésében látta. A keleti-nyugati enyhülés lehetőségeivel kapcsolatban kijelentette: „Spontán módon maguk és mi is megpróbáljuk befejezni a hidegháborút és eltüntetni a »vasfiiggönyt«. Enyhülést akarunk elérni, és normális vagy még inkább baráti kapcsolatokat Kelet és Nyugat között. Húsz év alatt ez [ti. a vasfüggöny-G. Z.] olyan mértékben meghatározta a napi tevékenységet a gondolatokban és a cselekedetekben, hogy fokozatosan a szokások részévé vált. Egyszerű dolgokkal kell kezdeni, mint a közvetlen emberi, tudományos és technikai kapcsolatok megszervezésével" 34 Az európai kapcsolatok tekintetében a mindkét felet érintő fő problémát a német kérdés rendezetlenségében és az európai egyensúly megtartásában látta. A német kérdés tartós megoldása mellett érvelt azért, hogy az európai államok békében és harmóniában élhessenek: „senki se tudja, hogyan lehet egészen pontosan létrehozni azt az egyensúlyt, amely nem felel meg sem az Egyesült Államoknak, sem a Szovjetuniónak. A két állam egyébként — az Istennek hála — létrehozta az egyensúlyt, különben vagy az egyik, vagy a másik azon lenne, hogy rákényszerítse saját hegemóniáját [a másikra], amit senki se óhajt." A francia külügyminiszter nem titkolta, hogy nem tudja megjósolni a jövőt, de burkoltan a pillanatnyi kedvező nemzetközi helyzet kihasználására bíztatta a magyarokat: „Számba véve ezt a helyzetet, arra kell törekedni, hogy az európai államok valóban függetlenek legyenek. A nyugati államokra gondolva mondom ezt, azért, hogy a kapcsolatuk egymással megjavuljon. Ez az, amit megpróbálunk megvalósítani. Hiszünk abban, hogy ez a politika kiteljesedik. Úgy érzem, hogy ehhez a szocialista országok is jó eszközökkel rendelkeznek." 6 Couve de Murville szerint az európai biztonsággal foglalkozó konferencia összehívására ekkor még nem voltak adottak a feltételek, és megmagyarázta, miért nem fogadják el a NATO és a Varsói Szerződés tagállamainak közös konferenciájára vonatkozó dán javaslatot, amely a franciák értelmezésében sem az amerikaiaknak, sem a franciáknak nem lett volna megfelelő. Véleménye szerint ugyanis két törődnek. De Gaulle ugyan mindkét válság alatt lojális maradt a nyugati szövetségi rendszerben vállalt francia kötelezettségekhez, de a következtetése az volt, hogy a francia külpolitikát függetleníteni kell az amerikai érdekektől. i3 A.E.A.D. Hongrie, Carton 2416. Entretien entre János Péter et Maurice Couve de Murville. Péter János így értékelte a nemzetközi helyzetet: „A jelenlegi helyzet összetett, dialektikus. Nagy veszély jelei vannak, ugyanakkor lehetőség van —főképpen Európában — a javulásra is. A veszély, amely az utóbbi időben megnövekedett az. Egyesült Államok délkelet-ázsiai politikájábóleredeztethető. Jelenleg az eszkaláció kiteljesedése figyelhető meg, és nem látjuk a megoldást. Egyik oldalon azonban sok olyan jel tapasztalható — főképpen Európában —, amely azt mutatja, hogy bizonyos nyugati országok növekvő szándékot mutatnak a szocialista országokkal való együttműködésre. Ki kell tehát használni ezt a lehetőséget. Szükséges lenne tehát, ha az Európán belüli viszonyok javításának lehetőségéről beszélnénk, arról, hogy hogyan tudnánk az. enyhülés érdekében dolgozni, és egy európai biztonsági konferenciát előkészíteni. " 34 U.o. 35 U.o.
