Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben (a Systhema Bethleniana létrejötte) / 45–73. o.

69 Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben lár-jelöltje volt. Az iromány megszövegezésében Teleki László véleményét is figyelembe vették, aki Bethlen Ádám halála (és fiai katolizálása) után a református rendek legtekintélyesebb vezetője volt Erdélyben. A Gubernium maga sem kívánt élesen szembefordulni a rendekkel. Az ügy végül is 1753. tavaszán elhalt anélkül, hogy bárkit felelősségre vontak volna. Henter pedig megkapta a tartományi kancellárságot.

74 Visszatérve az összeírás feldolgozásának munkájára, az országgyűlés az 1751. április 6-i leiratra reagálva, május 7-én újra feliratban fordult az uralkodóhoz. A Commissio Directiva kiegészítését sürgették, és a szász natio kivételével szükségesnek látták az összeírás szúrópróba-szerü ellenőrzését, és ismét hangoztatták a nemesi adómentesség elvét (külön is az egyházi nemesek és a székely lófök mentességét). Mária Terézia 1751. június 5-i rescriptumában leszögezte: az összeírás feldolgozását nem azért bízta a Commissio Directivám, hogy az adjon végleges megoldást az adórendszerre; csak meg kívánta hallgatni annak álláspontját, és magának tartja fenn a jogot az adórendszer meghatározására. Az egyházi nemesek adózása és a mentesítettek esetében sem engedett: addig fizessék az adót, míg kiváltságaik jogcímét a Commissio megvizsgálja, és annak véleményes jelentése alapján az uralkodó dönt. A szúrópróbaszerű ellenőrzést nem tartotta összeegyeztethetőnek a házi összeírás céljával, hogy ti. mielőbb legyen alap az adó arányosításához.

73 Erdélyben tehát a Commissio Directiva dolgozott az adóösszeírásokon, a központi kormányzatban pedig a Kollowrat halála és a most Königsegg-Erps vezetése alá került Hofdeputation hatáskörének új meghatározása után kellett megoldást találni a munkálat felső irányítására. Itt az a különös dolog történt, hogy miután az erdélyi Provincialia az átszervezés után az Erdélyi Udvari Kancellária alá került, Mária Terézia rövidesen jónak látta Königsegg-Erps hatáskörébe utalni az adóreform ügyét, és elnöklete alatt különleges bizottságot hívott létre. Gyulaffit is felszólította 1751. október 24-én hozzá intézett Handbilletjében, hogy néhány tanácsosával együtt vegyen részt e bizottság munkájában.

76 Az összeírás erdélyi feldolgozásának menete csak vázlatosan követhető nyomon; a Commissio Directiva iratai ezekből az évekből nem maradtak fenn. Csak annyi állapítható meg egy feltehetőleg némileg célzatos visszatekintésből (az adórendszert bevezető 1754. augusztus 12-i királyi leirat történeti részéből),

77 hogy 1751. júniusától több éves huzavona folyt az uralkodó és a Gubernium között az összeírás feldolgozása kapcsán.

78 Az 1751. február 26-ai felirat következményeire l.: EK:AG 1751: 440 ikt. sz.; 1752:180 ikt. sz.; 1753:181 és 471 ikt. sz. Uo. 1751:434 ikt. sz.. Uo. 1751:334 'A. ikt. sz. Uo. 1754:388. ikt. sz. A Gubernium 1751. június 2-án mintaképpen felterjesztette minden natio egy-egy törvényhatóságának combiInatiójái, normát kívánva adni a helyes feldolgozáshoz. Mária Terézia válaszul két rescriptumban (1752. január 24. és május 20.) utasította az erdélyi bizottságot, hogy találjanak járhatóbb utat, mert a felküldött munkálatok túl terjedelmesek. 1752. június 30-án tehát újabb combinatio indult az uralkodóhoz. Az sem lévén megfelelő, az 1752. december 13-i reseriptum előírásokat közölt a Comissio Directivával a munkálathoz. Ezek alapján terjesztett fel a Gubernium 1753. február 28-án egy újabb combinatióV, az uralkodó ezt sem fogadta el. 1753. április 7-én világos előírásokat adott a Gubemiumnak a munkálathoz. 1753. június 28-án ismét felterjesztettek három tabella classificatoriát, de azt sem találták megfelelőnek. A rendeletek és jelentések tovább utazgattak (az áttekintés 1753-tól öt további reseriptumot és a Gubernium