Levéltári Közlemények, 75. (2004)
Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben (a Systhema Bethleniana létrejötte) / 45–73. o.
70 Közlemények Végül is a Königsegg-Erps-féle bizottság három tagjára, Schmidlinre, Bethlen Gáborra és Seebergre hárult az új adórendszer kidolgozása. Ez a munka 1753. szeptemberében már ott tartott, hogy a Bergkolleg és az Erdélyi Udvari Kancellária egy közös ülésén Schmidlin beterjeszthette az adótabellák összesítését (universalis extractus) és az új adórendszer alapelveit: az adót családfőkre és vagyonra vessék ki, a családfőket osztályokba sorolva, a vagyonadót pedig egységesen, minden kategóriában. f Az új adórendszer és Bethlen királyi biztossága Még egy év telt el addig, amíg az új adórendszer végső formájában megszületett. A felség-előterjesztést, amely formailag alapul szolgált az adóreform-rendelet kiadására, az Erdélyi Udvari Kancellária nyújtotta be 1754. augusztus 3-án. Az előterjesztés hangsúlyozta, hogy az új adórendszernek az egyes natiók (illetve követeik), a rendek egésze és a Gubernium kéréseiben, elképzeléseiben kell gyökereznie, és a továbbiakban is minden lehetséges helyen utalt arra, ha a reform valamelyik gondolati eleme a rendektől származik. Ezt a taktikai húzást voltaképpen nem is volt nehéz végrehajtani: a reform alapelvei alig tértek el a magyar és székely natio 1746-i koncepciójától. Az adót a SchmidlinBethlen-Seeberg hármas szerint is a helységek helyzete, az adózók jogállása és facultasa] szerint kell kivetni. Csak annyi volt a változás, hogy a helységek között már a Commissio Directiva és a Gubernium egyszerűbben tett különbséget: a termékek értékesítése szerint. Erdély vásárhelyeit három osztályba sorolták, minden vásárhely körül három körzetet vontak (szükség esetén négyet is) az attól való távolság szerint. Az adózók fejadóját jogállásuk szerint kategorizálták, az egyes osztályok és körzetek szerint 40 krajcár különbséget téve. Kimondták, hogy az ércbányászok, sóvágók, sóhajósok a rájuk vonatkozó egyezségek és törvénycikkek szerint adózzanak. A szászok fejadóját más natiókkal szemben 20 krajcárral megemelte a tervezet, tekintettel arra, hogy helységeiknekjelentős közjövedelmeik vannak, és ha ezeket a Seeberg tanácsos vezetésével 1753. februárjában kiküldött bizottság rendbe szedi, közadósságai megszűnnek, és így a házi adót nem kell fizetniük tisztjeik tartására. A vagyonadó kiszámításánál a felterjesztés, egy köböl gabonára számította át a többi vagyontárgyakat. 81 Minden köböl gabonatermés után (az adózók jogállására és a vásárhely-körzetekre való tekintet nélkül) három krajcár adót vetettek ki a magyar és székely natióban valamint a taxális helyeken; az egyéb jövedelmek egy forintját egy köböl gabonával vették egyenértékűnek. A szász natióban (közjövedelmeikre való tekintettel) egy köböl után négy krajcár volt az adó. A kereskedők és iparosok adóját lakóhelyük osztályozása és vagyoni szintjük szerint állanégy jelentését sorolja fel); ekkorra azonban Königsegg külön bizottsága már valójában saját kizárólagos kezelésébe vette az ügyet. 79 Ek:AG 1754: 388 ikt. sz. (a reseriptum történeti visszatekintésében). A bizottság munkáját tükröző iratanyag nem maradt fenn. 80 Uo. 1753:458 ikt. sz. " Ezek szerint két szekér széna vagy négy erdélyi veder bor volt egyenlő egy köböl gabonával. Tíz köböl gabonával vettek egyenértékűnek tíz juhot, sertést, vagy méhkast, két borjút, egy ökröt vagy lovat (három tehén két ökröt ért ebben a számításban).
