Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben (a Systhema Bethleniana létrejötte) / 45–73. o.

66 Közlemények írandó-e. A Gubernium az összeírás instrukciójára hivatkozott: akik a nemesi földön maradnak, azokat kihívják onnan vallomástételre. A másik fő kérdéskomplexum az egyházi nemességre vonatkozott. Az egyházi vagy egy telkes nemesek (nobiles unius sessionis) évtizedek óta adókötelesek voltak Erdélyben, az adóreformnak azonban végleges szót kellett kimondania ügyükben. Másrészt rengeteg volt a határesetek száma. Ebből következően felvetődött, hogy össze kell-e írni azokat a nemeseket, akiknek felmenőik bizonnyal birtokos nemesek voltak, az általuk művelt telken kívül (saját falujukban vagy másutt) 2, 1 vagy legalábbis rész puszta telkeik vannak, de jobbágyuk jelenleg nincs? (14.) Mi történjék a birtokos nemesek ilyen leszármazottjával, ha még van egész vagy rész jobbágytelke és jobbágya, és eddig a megyétől kapott teljes vagy rész-adómentességet (vagy esetleg nem kapott)? (15.) Öszszeírandó-e az az adózó nemes, akinek jelenleg nincs jobbágya, maga viszont eddig adómentes volt? (16.) Felveendő-e az összeírásba az az egyházi nemes, aki jobbágyságra kötelezéssel vagy másképp szerzett magának egy jobbágyot, és azután maga vagy apja szolgabíróságot viselt, a megye pedig egészében, vagy részben mentesítette? (17.) Uruktól külön írandók-e össze azok az egyházi nemesek földjén lakó jobbágyok vagy zsellérek, akik eddig csak facultasuk után adóztak? (18.) A Gubernium igyekezett világos képleteket teremteni: az eddig adóköteles egyházi nemesek összeírandók, a valamilyen címen mentesítettek szintén, a jobbágyős nemesektől származó elszegényedett egyházi nemesek nem; a földjükön lakó jobbágyok és zsellérek most külön írandók össze. A szászokat elsősorban a nagycsalád adózása érdekelte: külön-külön kell-e összeírni a nős, szüleikkel egy házban és kenyéren élő, velük közösen gazdálkodó fiakat? (1.) A Gubernium úgy foglalt állást, hogy amennyiben az apa közösen birtokol nős fiaival, és azok apai hatóság alatt állnak, vagyonuk nincs szétosztva, akkor csak egy családfő van, az írandó össze, fiainak csak a neve, a vagyon pedig közösen. A szászok vetették fel azt a kérdést is, hogy a nyomásba eső kaszáló összeírandó-e? (5.) A Gubernium szerint a helységek összeírásának bevezetőjében (descriptio frontalis) kell jelezni azt, hogy a kaszálókat fordulókban használják-e vagy minden évben. A taxális helyek (nagyszámú részletkérdés között) arra kértek választ, hogy összeírandók-e a városi majorok? (2.) A Gubernium válasza: a városokban nincsenek a nemesi föld értelmében vett allodiumok; ezek „villa" néven írandók össze. A gyűlés kb. egy hétig tartott. A Gubernium 1750. május 9-én már felség-előterjesztésben számolhatott be az ott történtekről és arról, hogy a törvényhatóságok a Pünkösd (az évben május 17-18) utáni héten tartandó gyűléseiken kijelölik az összeíró biztosokat. Ez az előterjesztés nem került Ministerialkonferenz ülése elé. Az uralkodó 1750. június 15-én közvetlenül rendelkezett a Guberniumhoz. Az ismertetett kérdések közül csak az elszegényedett birtokos nemesek összeírásának kérdésére reagált: ezek nem írandók össze, de jelentkezzenek, és a Gubernium a viták elkerülésére terjessze fel névsorukat. Az összeírást 1750. június l-jén kellett megkezdeni.

64 Az 1750 május eleji concursus (a natiők és a taxális helyek kérdései a Guberniumhoz és annak válasza, a Gubernium 1750. május 9-i felség-előterjesztése) és az 1750. június 15-i rescriptum: EK:AG 1750:379 ikt. sz.