Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben (a Systhema Bethleniana létrejötte) / 45–73. o.

Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben 65 tainak összeírásába, csak biztosítékot szerettek volna, hogy ez nem sérti a nemesi adómentességet. Miután feltehetőleg már a Hofdeputation ülésén heves tiltakozás fogadta állásfoglalásukat, jónak láttak pro memóriát terjeszteni a Ministerialkonferenz elé. Leszögezték: alávetik magukat az uralkodó szándékainak, csak arra kérnek biztosítékokat, hogy a puszta telkek összeírása nem sérti a nemesi előjogokat. A Konferenz 1750. február 16-i ülésén a Hofdeputation 1750. január 29-i és 30-i határozatait, valamint a követek emlékeztető feljegyzését tárgyalták, amelyen az ekkor még általában diplomáciai területen dolgozó Kaunitz is részt vett. A konferencia elfogadta, hogy a munkát csak helyi biztosok végezzék; a tévedés lehetőségét a számukra adott előírások és az instrukció kizárja, vagy az ezt követő általános összeírás korrigálja. Az általános összeírásnál lehet majd extraneusokat is alkalmazni. A puszta telkek kérdésében az előterjesztés ismertette a Hofdeputation 1750. január 29-i és 30-i ülésén elhatározottakat, és a követek azt követő nyilatkozatát (facilis declaratio), amely a Hofdeputation szerint jóvátehetetlen károk okozójává válhatott. A testület láthatólag nem tudott a követek pro memóriájáról. A Konferenz viszont attól tartott, hogy a kabinetiroda által a puszta telkek kapcsán felvetett kérdések körül olyan viták keletkezhetnének, amelyek lehetetlenné tennék az összeírás hat hónap alatti elkészülését, így azt javasolta, hogy a puszta telkek kivizsgálása ne a házi összeírással egy időben, hanem utána, az általános összeírással egyszerre történjék. Mária Terézia az extraneusok bevonásának kérdésében elégnek látta megfricskázni az erdélyi igazgatási apparátust (sohasem várt sokat a házi összeírástól — írta leiratában —, jelenleg is kevésre számít belőle), de engedett: majd az általános összeírásnál kerüljön erre sor. A puszta telkek ügyében azonban ragaszkodott korábbi álláspontjához.

62 A döntés értelmében született meg az 1750. március 19-i leirat a Guberniumhoz, az összeírás elrendelésével és a lebonyolítás igazgatási kérdéseinek szabályozásával kapcsolatban.

63 A Gubernium a királynő rendeletére 1750. május 1-jére különleges gyűlést hívott össze Szebenbe (csak a törvényhatóságok fötisztjei és velük két-két vicetiszt) az összeírás megindítása érdekében. Részt vettek a gyűlésen a natiók bécsi delegátusai közül is azok, akik már visszaérkeztek. A concursus mindenesetre nyitott kérdések egész sorát vetette fel. A magyar és székely natio együtt fordult a Guberniumhoz memorialisszal, a szászok és a taxális helyek külön-külön. A magyar és székely natio irománya egy éles politikai kérdéssel kezdődött, azzal, hogy nem kellene-e országgyűlést tartani az összeírás alatt. Mindenesetre a Guberniumra bízta a kérdés eldöntését, de az kitért előle. A két natio majdnem 30 egyéb kérdésében az egyik súlypont a curialis földeké volt. Kérdés, hogy összeírandók-e azok a földek, amelyeket a birtokos nemes időlegesen enged át a bírónak, kulcsárnak, stb.? (Az összeállítás 11. pontja szól erről.) A Gubernium válasza: az adózó által müveit allodiális földet nem kell összeírni, termékeit és jövedelmét a lapszélen kell jelezni. További kérdés volt (12.), hogy abban az esetben, ha a földesúr ad házhelyet jobbágyának, ez összeA Hofdeputation 1750. január 29-i és 30-i ülésének jegyzökönyve, a Ministerialkonferenz 1750. február 16-i felség-előterjesztése (benne az erdélyi követek 1750. január 30-a utáni újabb nyilatkozatának, illetve pro memóriájának ismertetésével) és Mária Terézia leirata: uo. 1750: 43 ¥z. G. P. 1750: 200 ikt. sz.