Levéltári Közlemények, 75. (2004)
Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Bertényi Iván: A címerek mint a propaganda eszközei az élő heraldika korában Magyarországon / 13–25. o.
23 Bertényi Iván: A címerek mint a propaganda eszközei vitatottsága miatt aligha beszélhetünk. Ráadásul a kisebb felületű királyi pénzek pajzsain nem is szerepelnek. II. András halálát követően különben is megszűnik használatuk, sőt IV. Béla korától a sávozott pajzs is háttérbe szorult. (Nagyapját követve ő visszatért a kettős kereszthez.) így a sávozat a későbbiekben egyre inkább az Árpádok családjából származást jelentette, és e jelentése fokozatosan közeledett a másik jelkép a vallásos szimbolika mellett inkább a királyi hatalmat kifejező kettős keresztéhez. 42 Érdekes, hogy a két, nagyjából ugyanazt kifejező, a 14. század vége felé már a király mellett az országot is szimbolizáló mező mindketteje használatban maradt, és mindmáig együtt jelképezik Magyarországot. Még a 15. század második felében is előfordult azonban a kettős kereszt vallási szimbolikájára való hivatkozás. Amikor a boszniai püspök kinevezésének kérdésében I. Mátyás király összekülönbözött a Szentszékkel, azt írta Rómába a bíborosoknak, hogy inkább hajlandó hármas keresztté változtatni az ország címerét, mint jogairól lemondani. Mátyás egyébként számos különböző országra formált trónigényét kifejezésre juttató, változatos címerábrákat mutató pecsétjei között olyant is használt, amelyik csak a sávozott pajzsot tüntette fel. 43 Az Anjouk címereiken is hangsúlyozták, hogy (leányágon) leszármazói az Árpádháznak, így hasított pajzsuk arany liliomokkal behintett kék mezeje mellett a vörössel és ezüsttel sávozott pajzsmezőt is ábrázolták (címeres pecsétjeiken és pénzeiken természetesen színtelenül). A francia királyi családhoz mérten magukat mellékágként feltüntetve a liliomos mező felső részén (vörös) lebegő tornagallért (lambelt) is szerepeltettek. 44 A francia királyhoz és családjához mérten fiatalabb ágat és egyben a nápolyi Anjoukhoz kötődést hangsúlyozó tornagallér azonban később eltűnt az Anjouk propagandájából. Az 1330-as évekig elöl ábrázolt liliomokkal behintett pajzsfél is helyet cserélt az addig második helyen ábrázolt sávozott pajzsféllel. Nagy Lajos királyi pecsétjein a vörös ezüst sávozatú mező már előzi a liliomos családi mezőt, ami egyes kutatók véleménye szerint azt kívánhatta propagálni, hogy az új dinasztia most már fontosabbnak tartja magyarországi, mint nápolyi kötődését. Nem szabad azonban ezt a hangsúlyeltolódást túldimenzionálni: idősebb Erzsébet királyné (Károly Róbert felesége, majd özvegye) hosszú élete végéig csaknem fia egész uralkodása alatt (hiszen csak 1380-ban halt meg) megtartotta pecsétjén eredeti címerváltozatát, azaz elöl viselte az arany liliomokkal behintett kék mezőt. Ez azt is jelenthette, hogy a fia által viselt új címerváltozat számára „nem ért meg annyit", hogy kedvéért új pecsétnyomót vésetett volna. 45 Címerrel díszített falikárpit reprezentációra alkalmas példánya került elő 1999-ben a budavári Szent György téren folytatott ásatások során egy középkori kútból. A selyemkárpit végtelenített rutapajzsokon felváltva ábrázolta a fehérrel és vörössel hétszer vágott, valamint a négy arany liliommal behintett kék mezőt, az utóbbit felül háromágú vörös tornagallérral. 46 Anjou királyaink uralma idején a királyi család több tagjának a 42 KUMOROvrrz L. B.: A magyar címer, i. m. 57-58. 43 KUMOROVITZ L. BERNÁT: Mátyás király pecsétjei. Turul, 46. (1932) 11-13. 44 Megpecsételt történelem. Középkori pecsétek Esztergomból. Szerk.: HEGEDŰS ANDRÁS. Bp., 2000. 43., 21. ábra. (A tornagallér pecséten szereplésére TÓTH KRISZTINA hívta fel a figyelmet.) Uo. 9., 37. Íj. 45 Erzsébet királyné pecsétje: Művészet L.Lajos korában, i. m. 34. sz.; Vö. BERTÉNYI IVÁN: A magyarországi Anjouk heraldikájának néhány kérdése. Művészettörténeti Értesítő, 35. (1986) 1-2. sz. 64-65. 46 NYÉKHELYI DOROTTYA, B.: Középkori kútleleta budavári Szent György téren. Előzetes jelentés. Bp., 2003. 50-51.
