Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó pályafutásának kezdete / 3–43. o.

9 Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó Mohács előtti pályafutása Schmitth — Szörény Sándor jezsuita atya az esztergomi érsekekről írt kézirata alapján" — ugyanis azt is leírja, hogy udvarában (mint palestra virtutum omnium) megforduló nemes ifjak

34 olyan kiváló nevelést kaptak, hogy ha valaki közülük vétséget követett el, azt mondták, „ez sem tanult Várday Pál udvarában." Vincenzo Guidoto velencei követ — már említett 1525. évi jelentésében — az akkori egri püspökről azt írta, hogy „Pál diák, aki nem nagyon híres családból származik, nagyon élelmes és nem nagyon tudós, zenebarát és matematikus, kb. 44 éves, jó húré van, és azt mondják, hogy még szűz."

36 Arra, hogy kötődött a zenéhez és jártas is volt benne, több bizonyíték van. 1525. május 12-én a kelenföldi lóverseny alatt a nádor és az egri püspök (Várday) trombitásai együtt zenéltek, és ezért közösen négy forintnyi borravalót kaptak a királytól.

37 Feltételezhető, hogy a versszerző-énekmondó Geszthy László 1529 táján egy ideig Várday szolgálatában állt.

38 Egy 1534. évi számadás említi Várday orgonistáját is. Esztergomi érsekként és királyi helytartóként azután ének- és zenekart tartott fenn Pozsonyban. I. Ferdinánd király 1549. november 28-án többek között arról is intézkedett, hogy cantoria ipsius Strigoniensis (ti. archiepiscopi) bocsáttassék el. Várday azonban nemcsak szerette a zenét, hanem értett is hozzá. Aleandro nuncius 1539. február 11-i Bécsben kelt beszámolójában leírja, hogy Várday Pál esztergomi érsek tájékoztatta őt a magyarországi állapotokról, kitérve a korábbi időszakokra, így Mátyás király uralkodására is. Az érsek megemlítette, hogy Mátyás kiváló festőkkel és zenészekkel rendelkezett, akik között Josquin des Prés neve is szerepelt. A jeles muzsikusra vonatkozó megjegyzés komolyabb érdeklődésről és bizonyos fokú tájékozottságról tanúskodik a korabeli európai zenében

40 Az 1508. évi oklevélben ügyvédnek vallják, és egyúttal litteratusnak (deáknak) is nevezik.

41 A „könyvtárnyi nagyságú szakirodalom ellenére ma sem tudjuk pontosan, hogy mit takart — legalábbis a 15-16. században — a litteratus jelző".

4 Nem minden ügyvéd volt egyúttal deák is. Az ügyvédnek jól kellett tudnia latinul, hiszen értenie ténetírás történetéből, Bp., 1975. 388.; SCHMITTH, NlCOLAUS: Episcopi Agrienses. II. Nagyszombat, 1768. 296. 33 Schmitth itt SZÖRÉNY SÁNDOR: Nova Series Pontificum Romanorum et Archiepiscoporum Strigoniensium ab anno 1000. adannum 1717. Tyrnaviae, 1717. címíi művére gondolhat. 34 A híres történetíró és nádori helytartó Istvánffy Miklós is volt apród Várday udvarában 1547-ben, sőt az esztergomi érsektől az ekkor még csak tíz esztendős Istvánffy Miklós adományt is kapott, nevezetesen monostorapáti apátságát. ISTVÁNFFY MIKLÓS: A magyarok történetéből. Bp., 1962. 20. (Monumenta Hungarica VI.); L. BARTONIEK: i. m. 241. 35 SCHMITTH: i. m. 286-287. Magyar nyelvű idézet: NAGY IVÁN: i. m. XII. 56. 36 Magyarul és latinul: BALOGH; Velencei diplomaták, i. m. LXXX. 37 FRAKNÓI VILMOS: //. Lajos király számadási könyve 1525. január 12. -július 16. Bp., 1877. 169. (Magyar Történelmi Tár 22.) 3ÍÍ KIRÁLY PÉTER: A lantjáték Magyarországon a XV. századtól a XVII. század közepéig. Bp., 1995. 101102.; Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája, Tállyai Pál XVII. századi fordításában 1/1. Sajtó alá rendezte BENITS PÉTER. Bp., 2001. (Lib. X.) 268. (Történelmi források I.) 39 KIRÁLY: A lantjáték, i. m. 148.; ETE V. No. 226. 40 KIRÁLY PÉTER: Josquin járt Magyarországon? Muzsika 34. (1991) 10. sz. 36-39.; Nunliaturberichte aus Deutschland. 1. 4. Legation Aleanders 1538-1553. Közr. FRIEDENSBURG, WALTER. Gotha, 1893. 297. „Quodpictores et musicos excellentes habuerit, inter quos etiam Josquinum ipsum. " 41 1508. február 4.: A somogyi konvent előtt Dégi Bernát és György nemesek többek között Babai Bereck, Várday Tamás és Pál deákokat vallják iigyvédekül minden peres ügyükben. (DL 95465) 42 KUBINYI ANDRÁS: írástudás és értelmiségi foglalkozásúak a Jagelló-korban. Magyar Herold, 1. (1984) 195. (A Történelem Segédtudományai Tanszék kiadványai 4.)