Levéltári Közlemények, 75. (2004)
Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Orosz László: A két világháború közötti német „délkelet-kutatás” és a magyar tudomány kapcsolatához. Fritz Valjavec és Mályusz Elemér levelezése,1. rész / 105–137. o.
122 Forrásközlések Für Ihre freundliche Verwendung in der Angelegenheit Századok, meinen verbindlichsten Dank. Ich werde selbstverständlich veranlassen, dass die „Südostdeutschen Forschungen" regelmässig an die Zeitschrift, aber auch an Sie, sehr verehrter Herr Professor, abgehen werden. Sollte die Ungarische Historische Gesellschaft auf ein weiteres Exemplar unserer „Südostdeutschen Forschungen" Wert legen, so steht es selbstverständlich zur Verfügung. Genehmigen Sie, bitte, zum Jahreswechsel meine besten Wünsche! Hoffentlich wird auch das Jahr 1936 für Sie, sehr verehrter Herr Professor von reichem Ertrag und vollem Erfolg sein! Vielleicht komme ich übrigens zu Neujahr auf einige Tage nach Budapest. Ich werde mich freuen, bei dieser Gelegenheit Ihre persönliche Bekanntschaft machen zu dürfen. Mit den verbindlichsten Empfehlungen Ihr aufrichtig ergebener Fritz Valjavec 6. München, 1936. július 28. Sehr verehrter Herr Professor! Besten Dank für die freundliche Übersendung der interessanten Sonderabdrücke. 47 Einiges davon habe ich zwar schon gekannt, nichtsdestoweniger freut es mich, nunmehr sie auch gesondert zu besitzen. Sehr aufschlußreich war mir vor allem Ihre Auseinandersetzung über den Charakter des frühungarischen Königreichs. 48 Die Untersuchungen Dr. Vaczys 49 in diesem Zusammenhang hatten mich sehr enttäuscht. A levél következő mondatainak összefüggéséből következtetve a megküldött munkák között Mályusznak a *30-as évek elején született társadalomtörténeti tanulmányait kell gyanítanunk: A patrimoniális királyság. Társadalomtudomány, 13. (1933) 1-2. sz. 37-49. (Klny. Bp., 1933.); A karizmatikus királyság. Társadalomtudomány, 14. (1934) 3. sz. 153-178. (Klny. Bp., 1934.); Herrschaftsformen im mittelalterlichen Ungarn. Vif Congres International des Sciences Historiques. Résumés des Communications présentéesau Congrés Varsovie 1933. I—II. Warszawa, 1933. Vol. I., 316-321. Mályusz nézete szerint a polgári forradalmak koráig a magyar társadalom fejlődése három szakaszra, „uralmi formára" osztható: az államalapítástól a 13. századig terjed a karizmatikus királyság időszaka, amikor az uralkodó az általa osztott privilégiumok alapján feltétlen hűségre és támaszra számíthat (különösen igaz ez a kíséretébe beemelt idegenek esetében), azután a 15. század közepéig tart a hűbéri társadalom szakasza, amely a nagybirtokos arisztokrácia hatalmi pozícióba kerülését hozza magával, végül 1848-ig számítja a rendiség korszakát, vagyis amikor már a köznemességnek is sikerül kiharcolnia az államhatalomba való bekerülését. A további társadalmi emancipáció, illetve demokratizálódás a későbbi történelmi fejlődés hozadéka. MÁLYUSZ ELEMÉR: A karizmatikus királyság, i. m. (Vö. előző Íj.) Váczy Péter (1904-1994) történész. Kutatási területe a középkori magyar és egyetemes történet. A HÓMAN B.-SZEKFŰ GY.-KERÉNYI K. szerkesztésében megjelent Egyetemes történet Középkor-kötetének (1936) szerzője. A szóban forgó munkája: Die erste Epoche des ungarischen Königtums. Pécs, 1935., amelyet Valjavec maga recenzált. (Mitteilungen der Akademie zur wissenschaftlichen Erforschung und zur Pflege des Deutschtums, Deutsche Akademie. 1935. 134-135. — Magyarországi ismertetés: HOLUB JÓZSEF, Századok, 72. [1938] 209-217.) 1935. június 20-án kelt meleg hangú levelében Váczy köszönetet mond Valjavecnek „szép kritikájáért", amellyel könyvét fogadta. Az említett pozitív értékeléséhez képest most más hangot üt meg Valjavec, amelynek hitele annál is inkább megkérdőjelezhető, minthogy — Váczyval váltott 1934-35. évi leveleik tanúsága szerint — a közveüenül sajtó alá rendezés előtt álló kötet gyönge németségü eredeti variánsát Váczy épp németajkú barátja „gondos kezelésére" bízta. Az átolvasás és a némettelen „hibák kigyomlálása" az ekkor még müncheni egyetemista Valjavec sok idejét és energiáját kötötte le, amiért is magyar barátja nem győzött köszönetet mondani (vö. pl. Váczy-Valjavec 1934. január 24.) Az immáron egy müncheni tudományos folyóirat szerkesztői pozíciójából Váczy könyvére tett denunciáló megjegyzés bizonyosan nem volt men-