Levéltári Közlemények, 75. (2004)
Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Orosz László: A két világháború közötti német „délkelet-kutatás” és a magyar tudomány kapcsolatához. Fritz Valjavec és Mályusz Elemér levelezése,1. rész / 105–137. o.
Orosz László: Fritz Valjavec és Mályusz Elemér levelezése 123 Hoffentlich haben Sie den 1. Band unserer „Südostdeutschen Forschungen" bereits erhalten. Ich würde mich freuen, wenn er Ihren Beifall fände. Sicherlich ist manches dabei, über das man verschiedenartig urteilen mag. 51 Ich hoffe jedoch zuversichtlich, derartiges im Laufe der Zeit besser ausschalten zu können. Gerade deswegen würde ich es auch ungemein begrüßen, wenn ich Ihren Aufsatz über die ungarischen Illuminaten, den Sie mir freundlicherweise in Aussicht stellten, im 2. Jahrgang veröffentlichen könnte. Zu diesem Zwecke würde ich das Manuskript etwa bis Weihnachten benötigen. Wäre Ihnen dieser Zeitpunkt genehm? Wenn es Ihnen lieber wäre, könnten Sie das Ganze ungarisch niederschreiben. Ich würde dann das Manuskript zuver[l]äßig und genau ins Deutsche übertragen. Einer geneigten Antwort entgegensehend, mit dem Ausdruck aufrichtigster Hochachtung Ihr sehr ergebener Dr. Fritz Valjavec tes a lapban való közreműködésre megnyerni kívánt Mályusz irányába tett hátsó — ha tetszik, „udvarló" — szándéktól. Nehezen tételezhetjük fel ugyanis Valjavecről, hogy ő, aki magyarországi előélete, kiterjedt kapcsolatrendszere, és a magyar történész-szakmát megosztó belső törésvonalak ismerete folytán pontos képpel rendelkezett Mályusz történetiskolai koncepciójának hazai fogadtatásáról, épp a Mályusz és középkorász kollégája közötti polémiáról ne értesült volna. Váczy a Budapesti Szemle 1931. évfolyamában (233. sz., 53-82.) cikket közölt A helytörténeti kutatás problémái címmel, amelyben támadja Mályusz nagyszabású helytörténetírási programját. A pozitivista hagyományokhoz való visszatéréssel vádolja meg, és a kérdésfelvetések kapcsán figyelmébe ajánlja, hogy a helytörténetnél mindig magasabb rendű az általános történet. (Vö. ERŐS V.: i. m. 99.) Válaszában Mályusz, amelyet Váczy tanulmányának recenziójaként közölt {Századok, 66. (1932) 103-109), a pozitivisták politikacentrikusságával szemben a helytörténet-kutatás gazdaság- és társadalomtörténeti orientációját emeli ki. E konfliktusban (mégha csupán a levéltitok keretei között is) vállalt állásfoglalása Valjavecet nem akadályozta meg abban, hogy Váczy Péterrel a megszokott udvariassági formulákon túlmenő, baráti viszonyt tartson fenn. Sőt, annak idején épp Váczytól szerzett tudomást Mályusznak a német népiségtörténeti kutatások és Valjavec Kultureinfluss előtanulmányának első fejezete (vö. 79. Íj.) ellen intézett kirohanásáról: magyar barátja hozzá intézett 1934. április 24-i levelében egy oldalon keresztül idézi Mályusz Három folyóirat-cikkének (vö. 18. Íj.) a fiatal müncheni kutatóra vonatkozó állításait, közöttük azt, amely szerint a magyar-német tudományos együttműködésnek az a fajta egyoldalúság áll útjában „amelynek Valjavec oly leplezetlenül ad kifejezést". Mindeközben Váczy nem mulasztja el Mályuszt „a piszkálódás nagymesteré"nek nevezni (1. uo.), és e sommás megállapításból Valjavec már a Mályusszal való kontaktus teremtés előtt fontos következtetéseket vonhatott le. Váczyval való kapcsolatuk természetét bizonyítja továbbá a magyar középkorász közvetlen, szinte huncutkodó szóhasználata. Megjegyzései, pl. a magyar történész szakma doyenjéről („Angyal papa"), illetve kollégája, Iványi Béla munkatempójáról („közismert dolog, hogy egy recenzió megírásához is neki a Szentlélek közbelépésére van szüksége." — vö. Váczy-Valjavec 1934. június 22.), valamint a kései leveleikben felbukkanó tegeződés, amit Valjavec csak igen közeli (elsősorban a Kameradschaft révén, pl. Basch-sal fenntartott) magyarországi kapcsolataiban használt, mind-mind e közeli viszonyra utalnak. (Franz Anton Basch [1901-1946] a magyarországi németség Bleyer halála után radikalizálódó szárnyának vezéralakja, majd a nemzetiszocialista alapokon nyugvó népcsoport-szervezet [Volksbund} vezetője. A második világháborút követően népbírósági ítélet alapján kivégezték. Valjavec és Basch kapcsolatához 1. TlLKOVSZKYL.: Fritz Valjavec, i. m. különösen 602-603.) 50 Südostdeutsche Forschungen, l. Hrsg. im Auftrage des Instituts zur Erforschung des deutschen Volkstums im Süden und Südosten in München von VALJAVEC, FRITZ. München, 1936. 51 Valjavec itt Aegidius Faulstich megkérdőjelezhető tudományos értékű rassenbiologisch szemléletű értekezésére gondol: Deutsche und Nichtdeutsche in der Schwäbischen Türkei. Studie über die Voraussetzungen und Grundlagen der biologischen Überlegenheit der Deutschen gegenüber den Nichtdeutschen in den Komitaten Baranya, Tolnau und Somogy (Ungarn). Südostdeutsche Forschungen, I. (1936) 286-295. A cikk szerzője orvos volt Németbóly községben, emellett prominens tagja a Franz Anton Basch körül a magyarországi németség radikális gondolkodású elemeit tömörítő Volksdeutsche Kameradschaftnak.
