Levéltári Közlemények, 75. (2004)
Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Orosz László: A két világháború közötti német „délkelet-kutatás” és a magyar tudomány kapcsolatához. Fritz Valjavec és Mályusz Elemér levelezése,1. rész / 105–137. o.
115 Orosz László: Fritz Valjavec és Mályusz Elemér levelezése pon egységfrontba tömörült hivatalos magyar történeti felfogás volt. Egymás ellen, de egymásért is dolgoztak ily módon. Az ambivalens jelző tehát, amit kettejük kapcsolatának magyarországi fogadtatására használtunk, ugyanúgy megállja a helyét egymás közötti viszonyuk szemléltetése kapcsán is. * * * A soron következő levélváltás — egy Poór János professzor úr irányítása alatt készülő disszertáció forrásanyagának egyik igen tartalmas szeletét képezve — Fritz Valjavec és Mályusz Elemér rendkívül ellentmondásos kapcsolatának 1935 és 1944 közötti dokumentációját tartalmazza. A levelek a két tudós hagyatékénak részeként Münchenben (2002 tavaszáig a Südost-Insütut, azt követően a Bayerisches Hauptstaatsarchiv állományában) és Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában találhatók. A korrespondencia (egy igen rövid intervallum, az 1941. esztendő — Valjavec frontszolgálata által amúgy is lerövidített aktív szakasza — kivételével 25 ) teljesnek tekinthető. A levelek visszakeresése, azonosítása, illetve esetleg elkallódott vagy nem leiktatott példányainak a másik fél által őrzött eredetijével való kiegészítése mindkét tudós hagyatékának vonatkozó részét igénybe véve történt. A kiegészítés és pontosítás ugyanazon levél mindkét példányának egybevetése által különösen Valjavec esetében bizonyult megkerülhetetlen munkamódszernek, aki a hivatalos ügyvitel részeként az intézete által is iktatott fogalmazványait olykor kézírásos kiegészítésekkel vagy utóirattal látta el. így aztán a Mályusznak kikézbesített levél esetenként többletinformációt tartalmaz a müncheni változathoz képest. Az esetben pedig, ha külföldi tanulmányútjai során (Magyarország, Románia, Anglia) fordult valamilyen ügyben magyar kollégájához, csak a budapesti anyag nyújthat fogódzót. Fordított esetben, a Mályusz által írott levelek visszakeresése kapcsán, a Magyar Tudományos Akadémia állománya nem bír forrásértékkel. Az ugyanis csak a magyar történészhez Valjavectől beérkezett leveleket tartalmazza, a tőle kimenők kizárólag a müncheni történész hagyatékában hozzáférhetőek. Ez okból csak a két intézmény anyagának együttes felhasználása biztosíthatta levelezésük — relatíve — hiánytalan összeállítását. Ezúton illeti köszönet a müncheni SüdostInstitut részéről Dr. Kari Nehringet, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában elhelyezett Mályusz-hagyaték gondozóját, Dr. Soós Istvánt, önzetlen segítőkészségükért, mellyel a forrásokhoz való hozzáférést biztosították, és hasznos utalásaikkal kiértékelésüket elősegítették. Hasonlóképp köszönettel tartozunk a tübingeni Institut für donauschwabische Geschichte und Landeskunde támogatásáért és munkatársa, Dr. Márta Fata értékes útmutatásaiért a két világháború közötti magyarországi 1 Levelezésüknek az 1941. évre vonatkozó darabjai München bombázása idején semmisültek meg. Valjavec Mályuszhoz írott leveleiben is nyomára bukkanunk a Németországot elérő pusztításnak (Nr. 68., 69.), ám a kiterjedt kapcsolatrendszer többi, az ottani tudományos élet infrastruktúrájának lerombolásában közvetlenebb módon érintett szereplője számára még több, és részletgazdagabb tudósításban számol be a bombatámadások következményeiről. (A prágai Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja és a birodalmi tudományos kutatások támogatására létrehozott Reinhard Heydrich Alapítvány elöljárója, Hans Joachim Beyer számára küldött leveleiből [München, 1944. május 5., május 20.] értesülünk arról, milyen körülmények között égett le az intézet épülete, hogyan pusztult el az ott őrzött anyagok és a könyvtár állományának jó része.)
