Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A Sacra Poenitentiaria Apostolica hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században / 33–57. o.
36 Közlemények tartó érvényességgel és alapossággal megíró EMIL GÖLLER sokáig maga is elveszettnek tudta a dokumentumokat, amelyek 1928-ban kerültek a Vatikáni Levéltárba." Az anyag azonban csak 1983 óta kutatható a hatóság külön engedélyével, mivel sokáig — mint időközben bebizonyosodott: tévesen — úgy vélték, hogy gyónási titok alá esö bizalmas iratokat rejt magában. 1 ' A Penitenciária bennünket érdeklő reneszánsz pápaság korabeli időszaka V. Pius (1566—1572) idején ért véget: a pápa a rendkívül széles hatáskörrel rendelkező, lelkiismereti (fórum conscientiaé) és bírósági {fórum externum) hatállyal egyaránt bíró iratokat kibocsátó hivatal régóta sürgetett reformját 1569-ben úgy oldotta meg, hogy először felszámolta a dikasztériumot, majd hatáskörét csupán a fórum internumra korlátozva szervezte újjá. 1 "' Az átszervezésig 165 szupplikációs kötet maradt meg, egy külön 15 kötetes sorozat pedig az 1540-es évektől regisztrált kimenő leveleket tartalmazza. 14 Nehéz megállapítani — s ezért a kutatók véleménye e téren megoszlik —, hogy a levéltár korai állományát pontosan mekkora veszteség érte a Sacco di Roma (1527), illetve a Napóleon-féle Párizsba költöztetés (1809) következtében. 13 A megmaradt kötetek vizsgálata alapján azonban úgy tünik, hogy a század első felének regisztrációs hézagait (1411-1437, 1442-1448) csak részben eredményezte az iratok pusztulása. 16 A regisztrálás ugyanis csak II. Pius pontifikátusa (1458-1464) kezdetével vált szisztematikussá, rendszeressé. Ettől kezdve minden naptári vagy pápai év anyagát külön kötetbe foglalták. Újabb változás e gyakorlatban X. Leó (1513-1521) idején következett, amikortól évente két kötetet készítettek. Ezt nyilvánvalóan a Penitenciárián intézett ügyek megszaporodása tette szükségessé, amit a kötetek fokozatos vastagodása is jelez. 17 A kúriai hivatalok összességére kiterjedő szabályzatok értelmében minden írásban benyújtott és jóváhagyott (szignált) kérvényt regisztrálni kellett. 18 A hivataltörténeti kutatások szerint ez az előírás a Penitenciária esetében nagymértékben teljesült. Az is egyértelműen kiderül, hogy a csupán a fórum intermtm szintjén kezelt eseteket ugyanakkor " Utólagos értés üléséről a levéltár létezéséről I. Göi.LER. EMIL: Das alté Archív der papstlichen Pönitentiaric. Rómische Quartalschrift. Supplementband 20. (1913) 1-19, 4-5. 12 Bővebben a levéltár megnyitása köriili vitákról I. ScitMUGGE, L.-llERSl'ERGER. P.-WiGUENHAUSER, B.: i m. 5-8. 11 TAMBURINI, Fll.lPPO: La rilbrma della Penitenzieria nella prima méta del sec. XVI e i cardinali Pucci in recenti saggi. Rivista di storia della chiesa in Itália, 44. (1990) 110-140, 120-121. 14 A kötetekről Tamburini által készített lista az ASV kutatólermében (Sacra Poenitentieria Apostolica [= ASV SPA], Registra Matrimonialium et Diversorum 1-745). A kötelek sorszámozása 1569-ig bezárólag ugyan csak 163-ig tart, de két 2. és bárom 125. kötet van, miközben 90. pedig kötet nincs. Az 1448-1526, illetve 1527 közötti 76 kötetes listái I. SALONEN, KlRSKl: The Peniíentiary as a Well ofGrace in ihe Laté Middle Ages. The Example ofthe Province of Uppsala 1448-1527. Saarijárvi, 2001. 425, Appendix l. Szintén ö említi a Penitenciária levéltárának az ASV egyéb gyűjteményeiben található néhány regisztrum-, illetve eredeti szupplikációkatőrzö kötelei. Uo. 28. Vö. ScilMUGGE, L.: i. m. 122. 15 SCHMUGGE, L.-llERSPERGER, P.-WIGGENHAUSER, B.: i. m 5.; SALONEN, K.: i. m. 23-26.; TAMBURINI, F.: Per la storia dei cardinali penilenzieri maggiori e dcll'Archivio della Penitenzieria Apostolica. II trattato „De antiquitatc cardinalis poenitentiarii maiorts" de ü. B. Coccino (m. 1641). Rivista di Storia della Chiesa in Itália, 36. (1982) 332-380., 341-342. 16 Az. 1410-1458 közötti időszakból csupán hét kötet van. 1458-1527 között — kevés megszakadással (1496, 1501, 1507, 1509-1510, 1514) — 68 kötet, amelyek közül az utolsó(1527. 76.) sérüli, ezért nem kutatható. Az 1528-1530. évi kötetek (6 db) hiányoznak, ami szintén a Rómát ért támadás következménye lehet. 17 Még az 1480-1490-es években 300-600 iólióból, 1498-1513 között 600-900 fólióból, ezt követően az évi kettő együtt gyakran az 1500 oldalt is meghaladja. 114 A kancelláriai gyakorlatra I. FRENZ, T.: i. m. 100-103.; LUKCSICS P.: i. m. I. 1 I.
