Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A Sacra Poenitentiaria Apostolica hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században / 33–57. o.

54 Közieménvek nélkül rendet cserélő szerzetesek, akiknek többsége szintén nem otthonában várta tétlenül sorsa alakulását, hanem Rómába utazott.

108 Szemben az eddig vizsgált de diversis és de declaratoriis kérvényekkel a hívek feltehetően ritkábban mentek személyesen Rómába a törvénytelen születéssel, házassággal, gyónással és papszenteléssel kapcsolatos rutinügyeikkel. E kézenfekvő feltevést véletlenszerű adataink is megerősítik. Olykor ugyanis magában a kérvény szövegében található utalás — a pozitív elbírálást célzó érvelés támogatására — a szupplikáns személyes jövetelére.

109 Ez más esetekben abból derül ki, hogy a jelenlévőnek, mintegy az utazás költségeiért cserébe elengedik a kiállításért fizetendő díjat."

0 Ilyen kérvényeket azonban kizárólag a súlyosabb esetek kapcsán találunk. Másfelöl a kérvényező távollétére utaló apró jel a házassági akadályok alól felmentést kereső rutinkérvények gyakran olvasható kitétele: a felek a házasságot „talán elhálták" {forsan consummaló) — amikor az történt, hogy az otthonukból kérvényezők e részlet elhallgatásával vagy elfelejtésével találgatásokra utalták a kérvényüket fogalmazó kúriai ügy\Eedetia

,l

e

1

ncia alól csupán a promóciós kérvények egy-két fajtája képez kivételt. Egyfelől a szabálytalanul — vagyis valamilyen hiányosságuk vagy bűnük elhallgatásával — felszentelteknek volt érdemes személyesen benyújtani kérelmüket diszpenzációért és feloldozásért, mivel esetükben további vizsgálat volt előírva, amelynek lefolytatása kedvezőbb lehetett a távoli Rómában. A magyarok többsége a jelek szerint így is cselekedett.

112 A testi hiányosságban (főleg a szem vagy a kéz sérülésében) szenvedő klerikusok szintén kedvezőbbnek vélték, ha az előírások szerint három kúriai püspök vizsgálata alapján dől el, hogy alkalmasak-e az istentisztelet végzésére, és ezáltal a felszentelésre."

3 Harminchat ilyen ügyet bíráltak el pozitívan a római főpapok, míg a három távolmaradó esetében a Penitenciária a helyi felettesekre bízta sérülésük elbírálását. ' 4.3. A Kúria labirintusában: a kérelemtől a Penitenciária dekrétumáig Akár személyesen jött valaki Rómába, akár közvetítők révén fordult a pápához kegyelemért, mindenképpen segítségre volt szüksége ügye sikerre viteléhez a több ezer fős, bonyolult szerkezettel és működési elvekkel működő Kúrián."

5 A feladat speciális szak"'* Tíz esetből nyolcszor találunk római referenst. I0

* „Quare orator prefatus, qui limina Beatorum Petri et Pauli de Űrbe visitandi gratia apud Sédem Apostolicam constitutus existit, supplicat humiliter etc." ASV SPA 64, 127rv (1519, de diversis, absolutio ab homicidio). "" „residuum gratis pro paupere presente" (1512, de diversis, Csázmai Wo'cvvod'ch Mihály csázmai kanonok kérvénye, amelyben lopás miatt kéri feloldozását és diszpenzációját); „residuum gratis pro presente" (1512, de diversis, Endrédi Gergely, egykori győri kanonok, kérvénye emberölés általi kiközösítés feloldásáért és irregularitás diszpenzációjácrt). ASV SPA 54, 417r, 57, 358v-359v. 1,1 L. pl. ASV SPA 57. 807r. 112 Huszonhétből tizenhétszer kúriai megbízott vizsgálódik. Vö. SALONEN, K.: i. m. 192. 113 L. az aláírások szokásos megjegyzését: „Fiat [...] si tanta non est deformitás, que scandalum generetur in populo et in divinis non prestet impedimentum". ASV SPA 49. 2Ü9r. Ilyenkor (de conmventia trntm episcoporum) a püspökök jóváhagyását is egymás után bejegyezték (pl. „Videtur secuin misericorditer dispensandum Je. Archiepiscopus Craynen"). Vö. SALONEN, K.: i. m. 188-189. 114 Ennél bizonyára többen fordultak a hivatalhoz hasonló problémával. Ne felejtsük ugyanis, hogy az elutasított esetek nem kerültek a regisztrumkötetekbe. A teljesség kedvéért: öt esetben ugyanakkor nem rendeltek el vizsgálatot. 115 A Kúria tisztviselőinek pontos felbecslésére a szakavatott kutatók sem vállalkoznak. Ennek elsődleges akadálya a korban elharapódzó hivatalhalmozás, a gyakori cserélgetés és a tisztségek vásárolhatósága következtében rengeteg passzív tagot tömörítő kollégiumi rendszer. A késő reneszánsz pápaság legnagyobb