Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A Sacra Poenitentiaria Apostolica hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században / 33–57. o.

53 Erdélyi Gabriella: A Sacra Poenitentiaria Apostolica hivatala kodó (14 klerikus, 3 laikus) közül a legtöbbnek ilyen könnyebb verés volt (percnssio sine effusionem sanguinis) a bűne, tizenegy közülük mégis római referenst kapott, vagyis e kérvényezők biztosan az Örök Városban tartózkodtak.

101 Ott volt például Tamás csázmai kanonok, akit ugyan püspöke már feloldozott egy akkolitus megverésének bűne alól, ő azonban utóbb aggódni kezdett, hogy ez talán mégsem elegendő.

1

"

2 Vele együtt utazhatott a zágrábi püspökség területéről Jarmanchic Bertalan, akit ugyanakkor a macskoveci plébános halála terhelt.

103 A presbitercidium bűne nem volt ritka a Penitenciáriát felkeresők körében, sőt a magyarországiak között kifejezetten gyakorinak számított. Az ő esetük mutatja, hogy nemcsak a papság, de a laikusok is komolyan vették a kiközösítést. Az összesen hatvannyolc esetből ugyanis — három kivétellel — laikus-papi konfliktus vezetett a tragédiához. Harminc főről egyértelműen kiderül, hogy maga jött feloldozásért Rómába, s csupán hétszer utalta a Penitenciária az ügy elintézését a helyi papságra.

104 A referens kiválasztásához fűzött indoklások elárulják, hogy mi állt a kérelmezők rendkívüli igyekezete mögött. A papgyilkosság olyan súlyos bün volt, hogy a püspöki feloldozásért a tett helyszínén nyilvános bűnbánatot kellett tartani.

105 Sokan azonban ezt, illetve ami ezzel járt, vagyis a találkozást püspökükkel, a tett helyszínére való visszatérést és bizonyára a helyi vizsgálatot olyan veszélyesnek vagy hátrányosnak ítélték magukra nézve, hogy inkább vállalták a hosszú római utazást a pápai abszolúció érdekében.

106 Ezért nem meglepő tehát, hogy az 1517. március 30-án bejegyzett két zágrábi egyházmegyei ügy mindkét vétkese megjelent a Kúrián, ahelyett, hogy az egyszerűbbnek látszó megoldást választva egyikük intézte volna el mindkettejük ügyét.

107 Hasonló helyzetben voltak az engedély etc. quatenus ipsum, qui dícto diacono [...] competenter satisfecit. a dicta scntentia et excessibus ruiiusmodi absolvi mandarc misericorditer dignemini de gratia speciali." ASV SPA 47. 256v. 101 Külön kategóriába sorolták a vérontással járó sérüléseket (vulneratio usque effusionem sanguinis, pl. uo. 48 420rv) és végül a maradandó sérüléseket {mutilatio, pl. uo. 46 239rv). Vö. SALONEN, K.: i. m. 136. Tizenegy ügyben római comniissióm került sor, a többi hat esetben pedig nem tartották szükségesnek a további vizsgálódást. "

I2 „ipse alias simul cuin aliis quendam Stephanum accolitum dicle diocesis percussit et vulneravit, propter quod excommunicationis incurrit sententiam in tales generaliter promulgatain. Et licet postmodum in divinis non ministraverit, tamen credens se aucloritate ordinaria sul'fícienler absolutum főre, post premissa Eucaristie sacramentum recepit. Supplicat etc. quatenus eum a dicta sententia et excessibus huiusmodi absolvi, demum cum eo super irregularitate, si quam ex premissis contraxit, dispensari misericorditer dignemini de gratia speciali." 46 267r, 1498. május 17. Valójában két klerikus közötti erőszak esetén elegendő volt a püspöki feloldozás. Decretal. Gregor. IX. Lib. V. Tit. XXXIX. C. 2., 3., 33. Corpus luris Canonici, i. m. col. 890, 903. 1111 Római jelenlétéről tanúskodik a referens személye: „Et commillatur fratri Paulo de Curte domini papé penitentiario". ASV SPA 46. 266r, 1498. május 17. (Tehát egy napon a csázmai kanonokkal, I. az előző jegyzetet.) Machichnie nevű falu Szűz Mária-plébániával talán azonos Macskoveccel (Zágráb megye). "'

4 Kezdetben a püspöki intézést in forma szignálás jelzi, a római referenst pedig a de speciali - ami alapján talán következtethetünk a kérvényező jelenlétére. A Penitenciária hatáskörének változásával azonban I492 után ez a rend felbomlott. "" „Et commillatur absolutus ad ordinarium ad peragendam penitentiam in loco commissi delicti." Uo. 42. 227r.; „Et commitlanlur absolvi ad ordinarium loci, cum ad ipsum et locum commissi delicti secure accedere possunt." Uo. 42. I92v. M

' „Et committalur in Sancto Petro attento quod exponentes ad ordinarium suum et ad locum commissi delicti propter metum personarum suarum accedere non sünt ausi." ASV SPA 42. 21 Or. „Et coniinittatur in Sancto Pctro propter metum persone, quia non est securus accedere ad ordinarium suum." Uo. 43. 214r. 11,7 Uo. 62. 34v.