Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Fazekas Csaba: A Konzervatív Párt 1847. március 15-i értekezlete / 257–268. o.

264 Forrásközlések szenvét kétségbe nem veszi, ebbéli tényleges fellépését, amennyiben meggyőződéseivel megegyez, részéről elösegítendi, de ezen eljárás fennhagyja a kormány alkotmányos szabadságát, nem szorítja meg törvényes tehetőségét, nem zsibbasztja tevékenységét, mialatt egy úttal biztosítja önállásunkat. mint pártnak. Ezt dezavírozni annyit tenne, mint a kormánynak magának kétségeket támasztani általunk föltett alkotmányossága, haladás iránti rokonszenve és tevékenysége iránt, és azon egyszerű igazságot megtagadni, hogy a szükséges javítások keresztülvitele annál könnyebb lesz. minél többen találkozandanak eljárásának pártolására. Megpendülvén a múlt öszvejövetel alkalmával azon eszme, hogy elérkezett az idő a függetlenség gyakorta félreértett eszméjének helyébe a politikai becsületesség ekét állítani, mely a becsületes függőséget gyakorta a haza érdekében igénylendi. nem kültekintetektől, vagy egyéni magány viszonyoktól, hanem a meggyőződések öszvehangzásának és az irányzatok egységének múíhatlan szükségétől helyén lévőnek látszatott ezirányban is teljesen tisztába hozni az eszméket. Ezen elv jelenleg is helytállónak ismertetett, annak alapossága azon tapasztalás által igazoltatván, hogy a függetlenség a konzervatívek irányában gyakorta egészen másképp magyaráztalott. mint az ellenvéleménynek irányában. Ha valaki a konzervatívek közül pártjától eltért, függetlenségnek kereszteltetett az. mi a másik részen pártárulásnak vagy elvmegtagadásnak tekintetett. Ha a konzervatívek részén valaki egyes kérdések iránti meggyőződését az általános pártirányzatnak feláldozá. gyáva függőségnek vagy gyengeségnek kiáltaték ki az. mi. ha a másik részen történt, az egyéni meggyőződések hazafias feláldozása, az egyéni véleménynek a hon java céljából származott szerény alárendelése, vagy erényes önmegtagadás gyanánt dicsőíttetek. A függetlenség lényegesen a lélek tulajdona, de külső színe gyakorta csalékony, és lényegét egyáltaljában nem biztosítja. A politikai becsületességet senki félre nem értheti, és azon föltétel, hogy meggyőződésre legyen alapítva minden egyénnek eljárása, olyannak tartathatik, mely midőn a politikai életet a legbiztosabb alapra építi, egy párt részére egyedül ki nem zsákmányoitathatik. Megemlíttetett a múlt öszvejövctelből kiemelkedett előkifejtésben az eljárási föirányzat kellékei között a közbirodalmi egység gondos szemmeltartása, azon értelemben, hogy egyrészről a haza nemzetiségi, közigazgatási és alkotmányos önállása szolgáljon kiindulási pontul, másrészről pedig a közbirodalommal fennálló összeköttetés, melyet századok előkészítettek, századok megerősítettek. Es egyetemes vala most is azon meggyőződés, hogy ezen elv annyival inkább felel meg a politikai viszonyok helyes felfogásának, mennyivel inkább igaz, miszerint jövendő kifejlődésünknek e kettős tényező gondos méltánylására, óvatos megerősítésére, nem pedig felületes elnézésére vagy gondatlan ellentétezésére kell építtetnie. N4indkettőre építve eljárásunkat, kifejlődésünk e kettős tényezőiben kétszeres biztosítékot találand, egyiket kifelejtvén, a másiknak hatását is aláástuk. Tovább haladva ezen fejtegetések mezején, minden kétségen kívül állónak ismertetett el, hogy miszerint ezen barátságos tanácskozások senki által sem fognak igazsággal olyannak tekintethetni. melyek irányzata a törvényhatóságok fontosságát valamely központi vezérlet által csökkenteni vagy tevékenységüket elnyelni és zsibbasztani bármikor alkalmassá válhatnék, sőt éppen ellenkezőleg, a törvényhatóságokból, az ország különböző vidékeiből öszvesereglö elvbarátok itt csupán a törvényhatóságokban eredetüket vett nézetek gyülpontját képezik, melyek kölcsönös értekezések által szilárdulva, olykor módosulva és eligazodva, ismét-ismét a törvény hatóságokra fognak viszszasugárzani. S vala még ezek fonalán egy, mi említés nélkül nem maradhatott. Mondatik, hogy közhivatalnokok, megyei kormányzók, bírák és országzászlósok e helyen megjelenve, s egy bizonyos vélemény-árnyéklat embereinek vallva magukat, félő. nehogy ezek ekképp a megkívántató részrehajlatlanságban megfogyatkozzanak, nehogy a szükséges bizodalmat nélkülözzék. Elég itt azt megjegyezni, hogy hasonló eljárási mód sohasem csökkentette azon megyei tisztviselők, alispánok, szolgabírók s. a t. tekintélyét, kik magukat pártembereknek vallják, és kiknél sokszor legfőbb érdemnek az tekintetik, hogy pártemberek. De komolyan véve fel a dolgot, világos, hogy e nézetet helyes állításként elfogadni nem tenne mást, mint azt követelni, hogy azok. kik a törvények végrehajtásában, az azok fölötti őrködésben legtöbb részt vesznek, a törvényhozás teendőinek előkészítéséből, könnyítéséből ki legyenek zárva. Nem tenne mást. mint azt, hogy ott. hol a kifejlődésnek indult alkotmányos élet a vélemények tartós elágazásánál fogva pártokat idéz elő. azok.