Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Fazekas Csaba: A Konzervatív Párt 1847. március 15-i értekezlete / 257–268. o.
262 Forrásközlések kezni. Nem mentegetés konstatírozni 19 a politikai állás valódiságát, és felfejteni, mit félreértés vagy megferdítés eltorzíthatott. Ilyen a fölállított többség elve. mely némelyek szerint végkövetkezményeiben alkalmazva, s ezekig folytatva, a parlamentáris kormány oly formájához vezetne, melynek szükséges előzményei eddig hazánkban föl nem találhatók, míg másrészről a többségnek feltétlenül elfogadott alapja a kormány kezeibe oly eszközöket adna. melyek, ha ez azokkal visszaélni akarna, minden alkotmányos biztosítékok megszüntetését vonnák maguk után. A többség elvének kimondása nem vala más. mint azon tapasztalásoknak szükséges következménye, melyek e hazával éreztették, hogy a korkérdések megoldása, a reformok keresztülvitele a törvényhozás különböző tényezőinek eltérő irányzatán akadt fel mindeddig. Úgyhogy ez állapot folytatása csak tespedést szülhetne, mely egyedül azon tényezők öszvehangzó közremunkálása által elkerülhető, miért is nem lehetett azon meggyőződést nem mondani ki a konzervatíveknak. miszerint ha a reformi ösvényen valójában haladni kívánnak, a haladás idővesztés nélküli életbe léptetése legalább többség nélkül nem eszközölhető. S ezért ily szándék mellett feladásuk nem az lehet, a haladás szükséges feltételeit elméleti nézetek vagy féltékenység kedvéért elhanyagolni, de inkább az annak létesítésére minden szükséges, törvényes és természetszerű eszközöket megválasztva használni. Minden alkotmányos hazában a változó többségeknek a kormány eljárására való befolyása mindig csak bizonyos pártárnyéklatok határai közt található fel: vannak mindenütt politikai vélemények és ezeken feneklő pártok, méhek a kormány irányzatára való tényleges és békés befolyás lehetőségén kívül állanak, és ha az ellenzék ily állást választott volna magának hazánkban — még azon esetben is, ha a többséget meg nem nyerhetnék a konzervatívek, s a haladási kérdések fejlődésének akadozása tovább is tartana — nem őket illetné a felelősség, de éppen azokat, kik oly tért választottak magoknak, melyen alkotmányos intéz.kedésök csak sikertelen lehet! — Az ellenvetés második részére csak röviden tartatott érintendönek azon meggyőződés, hogy a politikai vitatkozásban semmit sem tapasztalhatni gyakrabban, minthogy a feltételesen felállított elvek és közjogi tételekből, föltételeik elmellöztetvén, oly következések húzatnak, méhek a valódi állítás értelmétől távol esnek, és ezért a vitatás élénkségét nagyobbíthatják ugyan, de annak komolyságát s eredményét csak veszélyeztethetik. így történik a többségnek a konzervatívek által felállított elvével is. ha elhallgattalik, hogy az a kormány alkotmányosságának, törvényszerűségének és a konzervatívek meggyőződéseinek a kormány irányzatávali öszvehangzásának alapjára van építve. Egyébiránt nem kell felejteni, hogy ha lehető volna azon eset. miszerint egy kormány az országban oly többségre tegyen szert, mely azt, legyen törvényes vagy törvénytelen, alkotmányiul vagy alkotmányellenes, mégis minden intézkedéseiben pártolná, a kormány a többség alkotmányos formájára ez esetben nem szorulna többé: mert az alkotmányos szellemnek az ország többségénél beállott ilyen elsorvadása mellett, az önkény és törvénytelenség az alkotmány leplét bizton nélkülözhetnék. Ezek folytán megemlílleiett azon aggály: Vajon nem fog-e a konzervatívek föllépése az ellenzéknél visszahatást költeni? Nem fog-e következetesen alkalmazva az ellenzék megsemmisítéséhez vezetni? És elismertetett, miképp eljött az idő. hogy e tekintetben is minden ámítgatás megszűnjék: Visszahatást szülne a konzervatívek föllépése az ellenzéknél? De felejthetni-e. hogy éppen a konzervatívek föllépése szükséges következménye vala azon eljárásnak, melyet az ellenzék eddig követett? Tagadhatja-e valaki, hogy a mi föllépésünknek kiindulási pontjául nem az szolgálhatott, mit az ellenzék in abstracto 20 vagy jövendőben teend. de egyedül azon eljárás, melyet eddig valósággal követett? Valahányszor ezen ellenvetés felhozatik, akaratlanul szükség annak felötleni. hogy a konzervatív párt ilyen és ebbéli féltékenysége és habozása oly eljáráshoz hasonlítana, melynek nyomán valaki a puskapor felfedezése alkalmával az egyik résznél az álgyúkkal. puskákkal és bombákkal való megtámadást természetesnek vette volna ugyan, de a maga részéről a régi védelmi eszközökre, lándzsákra, kézíjakra vagy buzogányokra szorítkozott volna csak azért, hogy a harc új vészterhes eszközei el ne terjedjenek, vagy mert ott. hol vélemény különbségéről, vagy |y konslatíroz (konstatál) = megállapít in abstracto = elméletben
