Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban / 3–32. o.
25 I laraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban zás feladata. A tudományos kutatás szabadsága a történettudományi kutatásokban a múlt feltárását, megismerését, az eredmények publikálását jelenti, amely alapvető társadalmi érdek is. A történelmi események alanyait azonban életükben az információs önrendelkezési jog védi, haláluk után a kegyeleti jog, amelyet a hazai levéltári kutatási szabályok a nemzetközi levéltári kutatási szabályokhoz hasonlóan védelmi időhatárokkal biztosítanak. A tudományos kutatásban a hazai kutatók előjoga kettős: egyrészt előbb férhet hozzá a jogszabályi feltételek megléte esetén az iratok jelentős részéhez, mint az átlag állampolgár, másrészt a minősítő engedélyével az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó iratokhoz is hozzáférhet, azaz a törvényben rögzítette feltételek hiánytalan megléte esetén a tudományos kutató számára bármely irat kutathatóvá válik, időhatártól és adattartalomtól függetlenül. Tárgyalt esetünkben nem is ez jelentette a problémát, hanem a tudományos kutatás azon gátja, amely szerint a kutató által megismert adat megismerési joga jelentheti-e egyben az automatikus publikálhatósági Ml. adattovábbítási jogot. Az Avtv. vonatkozó rendelkezései szerint a tudományos kutatást végző szerv vagy személy személyes adatot csak akkor hozhat nyilvánosságra, ha abba az érintett beleegyezett vagy a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges. 54 A minősített adatok vonatkozásában a tiltás egyértelmű: a kutatót titoktartási kötelezettség terheli, amely alól csak a titokbirtokos oldhatja fel. Az Ltv. alapján megszűnt a levéltárak vezetőinek évtizedekig fennálló mérlegelési jogköre a kutatás engedélyezése körében, azaz a tudományos kutatás elsőbbségének vagy a személyes adatok védelméhez fűződő jogok megállapítása terén. Ha az Ltv.-ben meghatározott feltételek teljesülnek, akkor a kutatást biztosítani kell. 55 Az Ltv. hiányosságaként volt felróható ugyanakkor, hogy a kutathatóság biztosításának konkrét szabályait nem határozta meg és explicit szabályt nem tartalmazott arra, hogy a kutatási engedély csak a betekintést, a jegyzetelést, vagy egyúttal a teljes körű másolatkészítési jogot is magában foglalja-e. Kársai László és munkacsoportja kutatásai a személyes adatok széles körét érintették. A személyes adatokon túl az 1938-1945 közti iratok az esetek jelentős részében különleges adatokat is tartalmaztak, pl. a mentesítési kérelmekhez csatolt igazolásokban. Az Avtv. alapján személyes adat kezeléséhez az érintett hozzájárulása szükséges, míg különleges adat kezeléséhez már az érintett írásos hozzájárulását írja elő. (Törvény mindkét esetben elrendelheti az adatkezelést, meghatározott körben és feltételekkel.) A munkacsoport kutatásaival érintett személyek egy része a Holocaust során életét vesztette, esetükben a védelmi idő (a halálozástól számított 30 év) letelt. Az eltelt idő relatív rövidsége miatt azonban feltehető, hogy az érintettek egy része még él. Bár az érintettek túlnyomó többsége tekintetében a kutathatóság törvényi feltételei bizonyosan fennálltak, ez mégsem jelenthette az iratanyag egészének korlátozás nélküli felhasználását, mivel a védelmi idő (a születési dátum ismerete híján ez az adat keletkezésétől számított 60 év) a kutatás időpontjában még nem járt le. •* Alv. 32. §(3) bek. 53 A kutatást állományvédelmi szempontból, akkor is esak jól körülhatárolt esetekben lehet korlátozni. A levéltár a kutatói támogató nyilatkozatot kiadó szerv „közfeladatot ellátó" és „tudományos tevékenységet rendeltetésszerűen végző 1 ' mivoltát kérdőjelezheti meg, ha erre alapos okot lát.
