Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban / 3–32. o.

24 Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban Az adatvédelmi biztos a kérdés három adatvédelmi vetületét határozta meg: a személyes adatot tartalmazó levéltári iratok kutathatósága általában, azaz az Avtv. és az Ltv. együttes értelmezése; a kutatott iratok mikrofilmezésével kapcsolatos korlátozások és a mikrofilmeknek a Yad Vashem Archívumba történő kijuttatása, azaz a külföldre történő adattovábbítás kérdése.

50 Az adatvédelmi biztos állásfoglalásának elkészítéséhez a hazai gyakorlaton túl a külföldi levéltári-adatvédelmi gyakorlatot is megvizsgálta. A németországi gyakorlat szerint a személyes adatot tartalmazó iratok az érintett halála után 30 év elteltével válnak kutathatóvá. A Bundesarchivgesetz alapján ez alól felmentés adható, csak az intimszférába (pl. nemi élettel kapcsolatos adatok) történő kutakodás nem engedélyezhető. A Yad Vashem Archívumot a szabályozások a német kutatóintézetekkel azonos elbírálás alá veszik. A franciaországi gyakorlat szerint a személyes adatokat tartalmazó adatok külföldre továbbíthatósága megengedett, de csak a Nemzeti Informatikai és Szabadságjogi Bizottság engedélyével.

51 A Művelődési és Közoktatási Miniszter állásfoglalása alapján a MOL „főigazgatójának az ügyben kialakított álláspontja megegyezik az 1992. évi LXIII. tv. betűjével. Az idézett rendelkezés szerint ugyanis személyes adat az országból — az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül — külföldi adatkezelő részére csak akkor továbbítható, ha az érintett ahhoz hozzájárul vagy törvény azt lehetővé teszi, feltéve hogy az adatkezelés feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adatra teljesülnek."

52 A Kársai László 1995 októberében újból sürgette az adatvédelmi biztos állásfoglalásának kiadását és közölte, ahogy kézhez kapja az adatvédelmi biztos „első pozitív állásfoglalását", azonnal pert indít a MOL főigazgatója ellen. A MOL főigazgatója válaszlevelében kifejtette, hogy minden olyan irat „eredetiben történő teljes másolását" engedélyezi, amelyben „az egyértelmű azonosítás lehetősége kizárt", a pontos azonosítást lehetővé tevő iratokról azonban csak anonimizált másolat készítésére ad engedélyt.

53 Az adatvédelmi biztos állásfoglalása az első beadvány hivatalához történő beérkezése után egy évvel sem készült el, amit a probléma összetettsége és sokrétűsége indokolt. Az Alkotmány az alapvető jogok körében biztosítja a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, pozitív és aktív jogként, azaz információs önrendelkezési jogként, amelynek tartalma, hogy alapvetően mindenki szabadon rendelkezhet személyes adatainak nyilvánosságra hozataláról és felhasználásáról. Az Avtv. biztosítja egy másik alapjog, a közérdekű adatok megismerésének jogát is, amelynek érvényesülését a Ttv. korlátozza, alkotmányos keretek közt. Fenti alapjogokkal egymást kölcsönösen feltételezve és korlátozva létezik a tudományos élet szabadságának, a tudományos kutatás szabadságának alkotmányos joga. Elsősorban történészek közt elterjedt az a nézet, hogy az adatvédelmi szabályozások egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, és ez a személyiségi jogok abszolutizálásához vezet, ami gátját képezi a legújabb kor történeti kutatásainak. A két alapjog versengése, egymás kényszerű, kölcsönös korlátozása nem csorbíthatja egyik alkotmányos alapjog lényeges tartalmát sem. Az egymást korlátozó alapjogok közti alkotmányos határok megállapítása már a jogalkotás és nem kevésbé a jogalkalma5

" Majtényi László levele Kársai Lászlóhoz. ABH ir.tár. 1996. január 25. 33/A/1995-8. ny. sz. 51 ABH ir.tár. 33/A/1995-13. ny. sz. 52 Magyar Bálint levele Majtényi Lászlóhoz. 1996. június 13. ABH ir.tár. 33/A/1995-14. ny. sz. 53 Lakos János levele Majtényi Lászlónak. 1996. október 29. ABH ir.tár. 33/A/1995-20. ny. sz.