Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Molnár Antal: Ismeretlen inkvizíciós forrás a hódolt Budáról (Don Vincenzo di Augustino raguzai káplán jelentése a Szent Hivatalnak 1599-ből) / 191–220. o.

212 Forrásközlések böl tette, mivel különben nem úszta volna meg épen, miként több keresztényt, aki nem tudott rendesen törökül és nem volt megfelelőképpen török módra felöltözve, meggyilkoltak. Feloldozhatók-e az illetők? 18. Néha az álruhás keresztények a törökökkel való utazás közben nem tartják meg a böjtöket. Ez csak akkor fordul elő, ha a keresztény egyedül van, ha többen vannak, felfedik keresztény mivoltukat török útitársaiknak, akik nem bántják, és nem kényszerítik húsevésre őket böjti napokon. 19. Nagyböjti napokban az utazók kénytelenek áthágni a böjti előírásokat, mivel hal és olaj nélkül, csupán kenyéren és boron nem bírnák ki az út viszontagságait, különösen a nagy hidegei. Ezért gyakran kérnek erre engedélyt. 20. A törökök, eretnekek és szakadárok gyakran hozzák gyermekeiket a katolikus paphoz, hogy keresztelje meg őket. A törökök ezt a nyavalyatörés elhárítására teszik. Megkeresztelhetik-e a török gyerekeket a szülők beleegyezésével vagy anélkül? 21. Azokban az országokban nincsenek templomok, még kevésbé keresztelökutak, így kénytelenek házaknál és az úton keresztelni, szenteletlen vízzel is. Sokszor a török vagy a rossz idő és a rendkívüli hideg miatt nem tudnak a templomba menni. Ilyenkor a Duna annyira befagy, hogy egy nagy hadsereg is száraz lábbal kel át rajta, a jég pedig olyan szilárd, mint a márvány. A bor is megfagy a kehelyben, gyakran az oltáron kell felolvasztani kendőkkel. Ezen és hasonló akadályok miatt kénytelenek ott és úgy keresztelni, ahol és ahogyan tudnak. 22. Felhatalmazást kér, hogy templom hiányában a káplán házában misézhessen, vagy a betegnél, hogy megáldoztathassa, illetve egy keresztény házában, ahová kényelmesebben és a biztonságosabban gyűlhetnek össze a keresztények misét és evangéliumot hallgatni, és kéri, hogy meg is áldoztathassa őket. 23. Ahol állnak templomok és a török sem tiltja, mindig a templomban miséznek, csak a szent útravalót (viaticumot) nem merik a betegekhez vinni, különösen ha messze van a templom a keresztények házaitól. Ilyen esetekben a beteg házában kellene misézni hordozható oltáron, vagy pedig a templomból vinni az oltáriszentséget, de csak egy aranyozott ezüstszelence-szerü edénykében, stóla, karing és lámpás nélkül, ugyanis másként a mohamedánok gőgje miatt nem lehet, különben a beteg utolsó kenet nélkül hal meg. Mit kell tenni ilyen esetben? 24. A szükség miatt felhatalmazást kér, hogy napi két misét mondhasson, mivel sok falu van, amelyekben nem kevés helyi és jövevény katolikus lakik, a számuk naponta növekszik, és a paphiány miatt nem hallgatnak misét és az Isten szavát. Ezért a káplán legalább ünnepnapokon misézhessen kétszer, korán reggel az egyik faluban, a harmadik vagy kilencedik órában pedig egy másikban, ugyanis a pap könnyebben tesz meg tíz mérföldet egyik helytől a másikig, mint az öreg és beteg hívek százai. A nyomorult hívek számára valamely búcsú óriási áldás lenne. 25. Előfordul, hogy mise közben egy török, eretnek vagy szakadár lép be a templomba, és a keresztények (különösen a törököt) nem merik kizavarni, a pap kénytelen befejezni a misét, mivel kiközösített van a templomban. 26. Egykor Magyarországon működött egy magyar nemzetiségű világi pap, aki látogatta a településeket, és többek között mindig a breviárium lapjai között vitte a szenteletlen ostyát. Megérkezve valamely faluba vagy városba, meglátogatta a betegeket, meggyóntatta őket, majd anélkül, hogy misézett volna, karing és stóla nélkül, úti öltözékében elővett egy ostyát a breviáriumból, és az átváltoztatás szavainak elmondása után rögtön megáldoztatta a beteget. Ezt napjában, ahányszor csak kellett, megismételte. Lehetséges-e ez az eljárás szükség esetén, hiszen egyébként a pap minden esetben halálosan vétkezne, ha nem tartja be mindenben az egyházi előírásokat? 27. Azokon a részeken néha hajnal előtt vagy délután kell misézni az utazóknak, illetve maga a káplán is későn érkezik meg. 28. Az új szentelt olaj megérkezéséig a tavalyit kell használni, mivel a nagy távolság miatt Raguzából csak lassan ér a hódoltságba. 29. Felhatalmazást kér a káplán, hogy kiszolgáltathassa a bérmálás szentségét, mivel nincsenek püspökök, és kész csoda, hogy a nyáj pásztorok nélkül, farkasok közt fennmaradt. Ezért ilyen