Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Péter János külügyminiszter franciaországi útja (A De Gaulle-i Európa-politika magyarországi értelmezései) / 135–158. o.
Garadnai Zoltán: Péter János külügyminiszter franciaországi útja 139 mellett élésre vonatkozó kijelentései, 20 a rendszer belső enyhülésének alakulása 21 és a szovjet-kínai vitához való hozzáállás kérdései adták." A Francia Külügyminisztériumban év végén Magyarországról készített „országjelentés" így kezdődik: „Biztos, hogy a belső nyomás nagyon érezhetően megenyhült". A jelentés megállapította, hogy az ország belső politikai életében meglévő enyhülés ellenére a szovjetektől és a KGST-től való szoros függés nem fog változni, de a nyugati országok felé történő, gazdasági érdekekre is alapuló nyitás szándékát — a magyar gazdaság modernizálásának szükségessége miatt — valóságosnak tartotta." J A franciákat az ősz folyamán már élénken foglalkoztatta a diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szintre emelésének ügye Romániával, Bulgáriával és Magyarországgal. 24 Hazánk vonatkozásában — brit és amerikai diplomatákkal folytatott konzultáció után — arra a következtetésre jutottak, hogy a britek megengedőbb (egyszerre akarták megtenni mindhárom országgal) politikája, illetve az amerikaiak kivárása (a Mindszenty-ügy) miatt (az amerikaiak ráadásul a románokat, illetve a bolgárokat favorizálták) a köztes álláspontot képviselő francia diplomáciának önállóan és gyorsan kell cselekednie. Ezt a budapesti nagykövetük is megerősítette, aki más szemszögből is érzékeltette ennek az eseménynek a fontosságát mikor kiemelte, hogy a diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szintre emelése a magyar lakosság számára is üzenet értékkel bír, hiszen az a rendszer elnyomásának enyhülését és az életkörülményeik javulását is mutatja. Hangsúlyozta, figyelembe kell venni, hogy — szemben a másik két országgal — a magyarok haladtak előre leginkább a nek a nyugati világ problémái felől, és De Gaulle személye iránt — annak a függetlenségre törő politikája miatt — egyfajta titkolt csodálatot éreznek annak ellenére, hogy a nyilvánosság előtt csak kritizálják öt. 19 Vö. GAZDAG FERENC: A kommunista típusú konszolidáció szovjet modellje és a magyar 1956; nemzetközi aspektusok. HUSZÁR TIBOR-SZABÓ JÁNOS: Restauráció vagy kiigazítás. A kádári represszió intézményesülése (1956-1962). Bp., 1999. 32-34. A francia szemszögöt mutatja: MAE AD. Hongrie, Carton 1753 N° 140/EU Francfort követ szerint az amnesztiával a cél egy békéltető gesztus megtétele volt a társadalom felé, annak — a valóságban egyébként nem létező — egysége megteremtése érdekében. 20 MAE AD. Hongrie, Carton 1753 N° 214/EU, N° 181/EU, N° 85-90. Francfort táviratai és jelentései Kádár beszédeiről. A követnek az év folyamán Párizsba küldött helyzetértékelései szerint a kádári értelmezésben az enyhülés és az amnesztia nem a nyugati értelemben vehető „liberalizálást" jelenti, hanem ezek hangoztatásával a magyar vezető rendszere szilárdságát és belső konszolidáltságát akarta bizonyítani. Ugyanakkor a belpolitikai érdekek primátusa mellett, a magyar pártvezetö nemzetközi szintérre való kilépésének a szándékát őszintének értékelte. Ezt erősítette meg neki Kádár János is, amikor a francia követ „udvariassági látogatást" tett a magyar vezetőnél, 1964. január 24-én. 21 MAE AD. Hongrie, Carton 1753 N° 152/EU, N° 292/EU. Az amnesztia mellett a rendszer belső egyensúlyának megteremtése is élénken foglalkoztatta a francia diplomatákat. Francfort az 1956 után hatalomra jutott vezetést „nemzeti kommunistának" tartotta, és kormányának 1962 tavaszán azt javasolta, hogy a nyilvánosság előtt már ne kritizálják a magyar kormány belső enyhülési politikáját, mert ezzel is a belső enyhülést és a lakosság életkörülményeinek javulását segítik: Vö. MAE AD, Hongrie, Carton 1753 N° 78/EU. 22 MAE AD. Hongrie, Carton 1753 Note, La Hongrie en 1963. 2 "' MAE AD. Cabinet du Ministre, Hongrie, Dossier 85. Francfort a feljegyzésében felhívta külügyminisztere figyelmét arra, hogy Magyarország európai kapcsolatai kiszélesítésével a belső enyhülést és a nemzeti konszolidációt kívánja elérni. A követ kiemelte, hogy a magyar vezetők számára egy NATO-miniszter fogadása presztízsszempontok miatt bír jelentőséggel, amelynek megvalósulása esetén a francia gazdasági pozíciókat is rendezni lehetne. 24 MAE AD. Hongrie, Carton 1753 Note, Probléme de l'élévation des légations au rang d'ambassad. A francia döntés mögöttes okainak megértéséhez vö. MAE AD. Cabinet du Ministre, Hongrie, Dossier 85. A francia külügyminiszternek készített feljegyzés szerint — amely visszatükrözte Francfort követ jelentéseit is — a nagyköveti kapcsolatfelvételben játszandó francia vezető szerep felvállalásával a magyarok számára is fontosnak látott kulturális kapcsolatok területén lehetett francia előnyöket elérni.
