Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Péter János külügyminiszter franciaországi útja (A De Gaulle-i Európa-politika magyarországi értelmezései) / 135–158. o.

140 Közlemények desztalinizálás útján. Jelentésében így fogalmazott: ,, Magyarország földrajzi fekvése, kultúrája és nyugati hagyományai miatt a balkáni szomszédaihoz viszonyítva nem játszhatna kisebb szerepet a nyugati játszmában"." A francia nyitási politika komolyságát De Gaulle is érzékeltette, amikor év végi sajtókonferenciáján a szovjetek és szatellitáik felé megfogalmazta szándékát. A szocialista országoknak a lehetőségeik és forrásaik függvényében nyitottnak kellene lenniük egész Európa felé és „ ...kiformálódhatna apránként egy együttműködés... '"

6 1964 folyamán Franciaország már számos egyértelmű és konkrét diplomáciai lépést is tett, bizonyítandó a Kelet felé megnyilvánuló külpolitikai nyitás szándékának szilárdságát. A külpolitika irányítását kézben tartó Tábornok realista politikus és kitűnően müveit stratéga volt, aki számára az ideológiai eltérések nem jelentettek akadályt, és a nemzetközi kapcsolatokat a XIX. századi nemzetállami rendszer működésének logikája alapján értelmezte. Ezt mutatja, hogy a diplomáciai nyitás első lépéseként 1964. január 27-én elismerte a Kínai Népköztársaságot." Ezzel ugyan elsősorban az amerikai érdekeket sértette, de a szovjetek számára is „üzenetértékkel" bírt, hiszen így a szovjet-kínai konfliktusban is önálló szereplőként tudta Franciaországot megjeleníteni.

28 A francia keleti nyitás eredményeként az év folyamán a kelet-európai országok miniszterei egymás után tettek látogatást Párizsba. Francia részről a legfontosabb utat Valéry Giscard d'Estaing, pénzügy- és gazdasági miniszter moszkvai utazása jelentette (1964. január 23-29.), amely során a korábbi öt évhez képest 60%-os kereskedelemfejlesztésről írtak alá egyezményt és rögzítették, hogy a szovjet rendelések felét hitelből finanszírozzák. A francia miniszter előkészítette a televíziós SECAM rendszer szovjet átvételéről szóló szerződést is. Dolgozatunk szempontjából a látogatás fontosságát az adja, hogy az konkrét és jól másolható mintát adott a kelet-európai szatellitek — köztük a magyarok — számára a francia politikához való viszonyuk gazdasági érvekkel történő megtámogatásához. Erre alapozva a sokkal érzékenyebb politikai kérdésekben is — már a saját identitásuk kihangsúlyozásával — politikai véleményt tudtak megfogalmazni, MAE AD. Hongrie, Carton 1753 N° 434. A magyar szempont megértéséhez vö. Magyar Országos Levéltár (= MOL) M-KS-288-32 MSZMP Központi Szervei. Külügyi Osztály/Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztálya (= M-KS-288-32). 1964. 30. ő. e. Kádár így látta az eseményt: „Ittpresztízsről van szó: ők mondják, hogy mi változtunk, mi lettünk liberálisabbak; mi mondjuk, hogy ők változtak, reálisabbak lettek s ez játszott szerepet a megváltozott viszonyban. [...] a Magyar Népköztársaság létezik, azokon az elvi alapokon, amit a kommunisták akartak, ők ezzel, mint reá/is valósággal, kénytelenek számolni" A nagyköveti kapcsolatfelvétel jelentősége a nemzetközi jog oldaláról is megvizsgálható. A második világháború után — ellentétben a korábbi időszakkal — a nagykövetek küldése már nem csak a nagyhatalmak kiváltsága volt. Ennek a nemzetközi jogi kereteit rögzítették az 1961. évi Bécsi konvencióban. 1963-ra a nagyköveti kapcsolatfelvétel szándéka a diplomácia nyelvén már azt jelezte, hogy a két ország elérkezettnek érezte az időpontot arra, hogy a kapcsolataik további fejlesztését kezdeményezzék. Vö. BOKORNÉ SZEGŐ ANNA: Nemzetközi jog. Bp., 1997.251-252. WOLTON, TH.: i. m. 398. De Gaulle személyes küldötteként Kínába küldte Edgár Faure írói, „házi külügyminiszteréi", aki az 1963. október 18.-november 5. közötti útja során az összes fontos kínai vezetővel találkozott. V.ö. VAISSE, M.: i. m. 517-521. A kínai-szovjet szakítás a Pravdában 1963. július 14-én megjelent cikkel került nyilvánosságra Az éppen akkor a Szovjetunióban tartózkodó Kádár számára „megadatott" a lehetőség, hogy a nyilvánosság előtt fejezze ki szolidaritását.