Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban / 3–32. o.
12 Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban A tvr. egyik legnagyobb hibájának bizonyult, hogy csak a hatályba lépése (1988. január 1.) után minősített iratok esetében írta elő a minősítés érvényességi idejéről történő rendelkezést. Ez időszak előtt keletkezett iratok minősítése nem volt időhöz kötve, így intézkedés hiányában ezek „örök időkre" titkosak maradhattak volna. A kormány ezért — történészi-kutatói nyomásra is — 1991 őszén a Minisztertanács 1944-1960 között keletkezett „Szigorúan titkos" és „Titkos" minősítésű iratainak felülvizsgálatát határozta el azzal a szándékkal, hogy a zárolt iratok feloldás utáni kutathatók legyenek. A felállított bizottság az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség és az Új Magyar Központi Levéltár képviselőiből állt. A felülvizsgálat mellett a bizottság feladatául kapta a kutatók részére a 118/1989. évi MT rendelet alapján történő kutatási engedélyezési jog gyakorlását. A Bizottság javaslata alapján a kormány 2007/1992. (HT.7.) Korm. határozatával döntött az iratok felszabadításáról ül. néhány tétel további zárolásáról, főként személyiségijogi megfontolásokból. 24 A tudományos kutatás szabadsága, a közérdekű adatok megismerésének joga és a személyes adatok védelméhez való alkotmányos jogok 1990 után egyre több sebből véreztek és jogszabályi, törvényi rendezés után kiáltottak. A levéltári törvény szakmai vitája és előkészítése már 1989-ben megkezdődött, de csak a vitákig jutottak el, és a titokvédelem felülvizsgálata sem történt meg. 4. Az információszabadság törvényi biztosítékai Az információszabadság körébe tartozó szabadságjogok a legfiatalabb emberi jogok közé tartoznak, jogszabályi rendezésük Nyugat-Európa államaiban is csak a 20. század második felére tehető. Mindez Magyarországon valójában a rendszerváltás után történt meg, bár az információs jogok védelmének kiépítése már korábban megkezdődött. Első lépésként említhető a Polgári Törvénykönyv 1977. évi kiegészítése, amely megállapította: a „számítógépes adatfeldolgozás nem sértheti a személyhez fűződő jogokat". 25 Az Európa Tanács Adatvédelmi Egyezményét 1981. január 28-án tették közzé, és ugyanebben az évben tett javaslatot Vámos Tibor akadémikus, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság elnöke egy „informatikai törvény" megalkotására. 26 Sólyom László 1987-88-ban a KSH megbízásából elkészítette az „informatikai törvénytervezet" szabályozási koncepciójának első szövegváltozatát, majd 1989. január 26án a Minisztertanács jóváhagyta a személyes adatok kezeléséről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapelveit. 27 24 A következő iratsorozatokat vizsgálták át: 1. Minisztertanácsi jegyzökönyvek 1944-1949, 1956. október 11957. június 30.; 2. Külföldi Kiküldetések Hivatalának iratai, 1948-1949.; 3. Határügyi Bizottság iratai, 1949-1950.; 4. Minisztertanács Hivatala Jogi és Ügyviteli Osztály iratai 1957-1960.; 5. Centenáriumi anyag 1947-1948.; 6. Gazdasági Főtanács iratai 1945-1949. Közli: LAKATOS LÁSZLÓ: Szigorúan titkos! Magyar Közigazgatás, 42. (1993) 10. sz. 632-635. 25 Az 1977. évi IV. tv. alapján a Ptk. VII. fejezete a „személyek polgári jogi védelméről" szól. L. Ptk. 83. § 1. bek. 26 VÁMOS TIBOR: Információ és társadalom. Magyar Tudomány, 89. (1982) 11. sz. 801. 27 3022/1989. MT határozat
