Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban / 3–32. o.

Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban 13 Az alkotmány módosítása után vált a személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága alkotmányos alapjoggá.

28 Bár a törvénytervezet elkészült, újabb és újabb módosítások miatt sem került az országgyűlés elé. Majtényi László szerint ezek közös vonása az volt, hogy az újabb változatok „mindig rosszabbak voltak valamivel az eggyel korábbi változatnál."

29 A törvénytervezet mielőbbi előterjesztéséhez lökést adott az Alkotmánybíróság határozata, amelyben megállapította, hogy a személyes adatok cél nélküli, tetszőleges jövőbeni felhasználásra való gyűjtése és feldolgozása alkotmányellenes.

30 Balsai István igazságügy-miniszter 1992. május 12-én terjesztette elő az országgyűlésben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényjavaslatot. Időközben az Alkotmánybíróság a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.-nek a képviselő testület üléseinek nyilvánosságát korlátozó rendelkezéseit is megsemmisítette.

31 A törvényjavaslat vitája során többen is érintették a levéltári kutatások, elsősorban a közelmúlt kutathatóságának témakörét. Pető Iván kijelentette: „Ha a mai törvényjavaslatot ilyen formában életbe léptetnék, akkor ez gyakorlatilag arra vezetne, hogy Rákosi Mátyás hozzátartozóinak engedélye nélkül nem lehetne Rákosi Mátyás iratait, személyiségi jogait sértő iratokat jó ideig kutatni, hiszen a 60 év Rákosi halála után vagy politikai tevékenységének lezárulása után még jó ideig nem fog befejeződni, nem telik el..."

32 A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. (Avtv.) 1993. május 1-jei időponttal lépett hatályba. 5. A személyes adatok védelmének fogalmi rendszere Az Adatvédelmi törvény megfogalmazása alapján személyes adat a bármely maghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az abból levonható és az érintettre vonatkozó következtetés. Amíg az adat és a személy közt a kapcsolat helyreállítható, addig tekinthető személyes adatnak. Az adat személyes jellege megszűnik, ha az adatot személyes jellegétől megfosztották. Személyes adat az érintettre vonatkozó vélemény, minősítés, továbbá az adatokból levonható következtetés is. Az elhunyt személyek emlékét a Polgári Törvénykönyv védi, a személyhez fűződő jogok védelme alatt. A személyes adat körén belül kiemelt védettséget élveznek a különleges (érzékeny, szenzitív) adatok. Különleges adatok azok a személyes adatok, amelyek az ember személyiségét mélyebben érintik, sérelmét mindenki nehezebben viseli, ezért fokozott védelmet igényelnek. Különleges adat az Avtv. megfogalmazásában a „faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra" és „az egészségi 28 1989. évi XXXI. tv. az Alkotmány módosításáról 29 MAJTÉNYI LÁSZLÓ: Ombudsmann — Állampolgári jogok biztosa. Bp„ 1992. 110. 30 15/1991. (IV. 13.) AB határozat 31 32/1992. (V. 29.) AB határozat 12 Idézi: KÁDÁR ZSUZSANNA: Az információszabadság kérdései Magyarországon. Levéltár és nyilvánosság. Szerk.: KRESALEK GÁBOR. Bp., 1992. 80.