Levéltári Közlemények, 73. (2002)
Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Ring Orsolya: A Nemzeti Színház elhelyezésének kérdése 1960–1971 között / 265–290. o.
270 Forrásközlések A pályázati döntés után a Művelődésügyi Minisztérium 1966 március-áprilisában véglegesítette a tervezési programot, jóváhagyták a beruházási célt és megrendelték a Középület-tervező Vállalatnál a beruházási programtervet. Megindult a tervezés, 1966 októberében az építésügyi hatóság megadta az előzetes terület-felhasználási engedélyt. A Hevesi Sándor téri Nemzeti Színház társulata 1966 őszén abban a tudatban kezdte meg az évadot, hogy 1970-ben új, és ami lényeges: immár végleges otthonába költözhet. A Középület-tervező Vállalat elvégezte a tervezést, 1966 novemberére elkészült a beruházási program, amely a költségeket 300-350 millió Ft-ra becsülte. A beruházási programot már 1968 24 májusában módosítani kellett, hogy az összköltség ne haladja meg a 320 millió Ft-os előirányzatot. A végleges jóváhagyás ennek ellenére sem született meg, mert az új gazdaságirányítási rendszer első éveiben a nonproduktív beruházásokat a döntéshozók jelentősen redukálták. 1970-ben újra megindult a munka, vizsgálatok kezdődtek, hogy a korábban 1000 fő befogadására tervezett színház befogadóképességének 2000 főre emelésével hogyan lehetne egyben a kongresszusok helyigényét is kielégíteni. 1971-ben határozat született a Nemzeti Színház felépítéséről. 1971. július 5-én a Középület-tervező Vállalat megbízást kapott arra, hogy készítse elő a kormány-előterjesztés anyagát is, majd hatévi csend következett 25 * * * Az alábbiakban közölt források a Magyar Országos Levéltár iratanyagában, az MSZMP iratai között, illetve a Művelődésügyi Minisztérium és a Nemzeti Színház fonójában találhatóak. A közlésnél a helyesírási hibákat — amelyek elsősorban az írógép hiányos betűkészletéből fakadnak — érintetlenül hagytuk. A források feltárásában nyújtott segítségért S. Kosztricz Annát és Simon Istvánt illeti köszönet. 24 1968. január l-jén életbe léptették az új gazdasági mechanizmust, ami három nagy területen hozott lényeges változásokat. Csökkent a központi tervezés szerepe, vagyis megszűnt a központi tervelőírások rendszere. Továbbra is készültek éves és ötéves nemzetgazdasági tervek, de ezeket nem bontották le a vállalatok szintjére, a vállalatok maguk dönthettek a profiljuknak és a keresletnek megfelelő termékek gyártásáról, illetve a beruházásokról és a fejlesztésékről is. Megreformálták az árrendszert, amely a termelői és fogyasztói árakat is érintette, és amelyben voltak hatóságilag rögzített, hatóságilag megállapított korlátok között mozgó, valamint piaci keresletnek megfelelően alakuló szabad árak, ezzel megteremtve a vállalatok piaci vagy ahhoz hasonló tevékenységének minimális feltételeit. Módosították a bér- és jövedelemszabályozás rendszerét. A munkabérek központi meghatározását átlagbér-szabályozás váltotta fel. ROMSICS I.: i. m. 438^139. 25 SZEKÉR L.: i. m. 89.
