Levéltári Közlemények, 73. (2002)
Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Ring Orsolya: A Nemzeti Színház elhelyezésének kérdése 1960–1971 között / 265–290. o.
Ring Orsolya: A Nemzeti Színház elhelyezése... 271 FORRÁSOK 1. 1960. április 13. A Művelődésügyi minisztérium Színházi főigazgatóságának feljegyzése a Nemzeti Színház épülete tárgyában A Nemzeti Színház 1908 óta játszik a jelenlegi helyén, az 1875-ben Feller és Helmer 26 tervei szerint épült Népszínházban 27 . Annakidején ideiglenes jelleggel költözött ide, az uj Nemzeti Szinház megépítéséig. Ennek tervezését 1910-ben meg is kezdték, de kivitelezésére nem került sor. Tekintettel az épület elavultságára, rossz állapotára, a felszabadulás után már az első ötéves tervben 28 helyet kapott az uj Nemzeti Szinház felépítésének költsége, de ebből nem lett semmi. Mint emiitettük, a szinház 52 éve játszik Budapest legöregebb színházépületében és mivel ez már 1908-ban is szűknek bizonyult, a szinház irodái, műhelyei, raktárai az Operaházban 29 és a színházhoz szervesen kapcsolódó Csokonai utcai műhelyházban kaptak helyet. Azóta az Operaház kitelepítette a Nemzeti Szinház irodáit és műhelyeit, a Csokonai utcai házat pedig a színházak államosításakor 30 vették igénybe, amig uj műhelyház épül. Ennek költségei is szerepeltek az első ötéves tervben, de ez sem valósult meg. A helyzet tehát lényegesen romlott, a szinház épülete túlzsúfolt, a munkakörülmények sem egészségvédelmi, sem tűzvédelmi szempontból nem megfelelőek, a díszleteket pedig naponta kell Zuglóba 31 ki- és visszaszállítani. Ez kétszeresen is megdrágítja az üzemeltetést, mert a diszletszállitás sok túlórába kerül, a díszletek pedig idő előtt mennek tönkre. Mindezektől eltekintve az épület olyan hibákban és hiányosságokban szenved, hogy a jelenlegi állapot fenntartása különben is veszélyes. 26 Ferdinánd Fellner (1847-1916) és Hermann Helmer (1849-1919) osztrák építészek 1873-ban alapították meg a Felner és Hellmer céget, amely elsősorban színházépítéssel foglalkozott és szinte egyeduralomra tett szert a századforduló német és osztrák színházépítészetben. Eleinte az olasz reneszánsz majd a francia és olasz barokk valamint rokokó formakincsével dolgozva saját jellegzetes stílust alakítottak ki. Nevükhöz fűződik a Népszínház mellett a Vígszínház, a Fővárosi Orfeum, a temesvári, szegedi, tatai, kecskeméti és a kolozsvári színház megépítése. L.: Színházi Kislexikon. Szerk.: HONT FERENC és STAUD GÉZA. Bp., 1969. 135. 27 A Nagykörút és az akkori Kerepesi (ma: Rákóczi) út sarkán a mai Blaha Lujza téren 1875-ben nyitotta meg kapuit Rákosi Jenő vezetésével. A színház célja a népszínművek és operettek bemutatása volt. 1907ben a Vígszínház, a Magyar Színház és a Király színház operett- és más könnyedebb műfajokhoz sorolható műsorainak konkurenciája megbuktatta a Népszínházat. Epületébe 1908-ban a Nemzeti Színház költözött. Budapest Lexikon, i. m. II. köt. 204-205. 28 1949-ben a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről rendelkező XXV. törvény 44. §-a kimondta: „A tervidőszakban messzemenően gondoskodni kell a művészetek felvirágoztatásáról, a művészeti intézmények és a művészeti oktatás kifejlesztéséről [...] Fel kell építeni az új Nemzeti Színházat, a magyar színjátszás és egyben a magyar kultúra egyik legfontosabb központját." 29 A Magyar Állami Operaház társulata a számára Ybl Miklós által tervezett épületében 1884-ben tartotta nyitóelőadását. Budapest Lexikon, i. m. I. köt. 50-53. 30 1951-ben 31 A zuglói díszletraktár a Columbus utcában volt.
