Levéltári Közlemények, 73. (2002)
Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Ring Orsolya: A Nemzeti Színház elhelyezésének kérdése 1960–1971 között / 265–290. o.
Ring Orsolya: A Nemzeti Színház elhelyezése... 269 29 pályamunka érkezett, amelyek közül a bírálóbizottság kettőt díjban, kettőt kiemelt megvételben részesített. A pályázók a színház helyét általában az akkori Gorkij fasor, 19 illetve a Damjanich utca tengelye környékén, a Városliget peremén jelölték ki, terveikben arra törekedve, hogy az épülettel ne falazzák el a Ligetet. A nyertes terv készítői 20 a Nemzeti Színházat a Gorkij fasor tengelyébe állították, a színház főhomlokzati oldalának tervezett erkélyszerű kiképzése pedig a felvonulások dísztribünéül szolgálhatott volna. 1964 novemberében jóváhagyták a Dózsa György út részletes rendezési tervét, a Nemzeti Színház részére pedig előzetes terület-felhasználási engedélyt adtak ki. Pályázat a Nemzeti Színház építészeti terveinek elkészítésére — 1965 1965 januárjában névaláírásos nemzetközi tervpályázatot írtak ki a színház építészeti terveinek elkészítésére a magyar és az európai „baráti" országok építészei számára. A pályázat kiírásában egy 1200 fős drámai nagyszínház és egy 300 nézőt befogadni képes stúdiószínház szerepelt, a szükséges kiszolgáló helyiségekkel, raktárakkal, műhelyekkel, öltözőkkel együtt. A kiírásban ezek mellett megfogalmazódott egy, a színházépülettel együtt felépítendő dísztribün igénye is, mindeközben pedig figyelemmel kellett lenni az 1965. április 2-án felavatott Lenin-szoborra is. 21 1965. október 31-ig 36 magyar és 56 külföldi 22 pályamű érkezett a Magyar Építőművészek Szövetségébe. Európában ezekben az években tetőzött a modern építészeti mozgalom háború utáni hulláma, a fővárosban az e stílusban fogant épületek közül a Déli pályaudvart lehet közismert példaként említeni. Német területen sorra épültek a városi nagyszínházak (pl. a düsseldorfi Városi Színház), ezért a pályázat bírálói külföldi tanulmányúton ismerkedtek a háború utáni német színházépítészettel. A bírálóbizottság 23 1966. január 31-én kihirdetett döntése — amelynek értelmében első helyezés nem született — egyaránt második díjjal jutalmazta a Középület-tervező Vállalat munkatársainak (Hofer Miklós, Vajda Ferenc, Kádár István, Bakos Kálmán és dr. Lohr Ferenc) pályatervét, valamint a lengyel Jan Boguslavski és Bogdán Gniewieski közös pályaművét. Az 1965. évi terv robosztus szerkezeteivel, monumentális építészeti elemeivel is kifejezte a „nemzet színháza" gondolatot. 19 Ma: Városligeti fasor. 20 Ébert Ágoston, Preisich Katalin, Preisich Gábor, Pfannel Egon 21 SZEKÉR L.: i. m. 84-86.; HOFER M.: i. m. 188-189. Erre 1. még: MAJOR MÁTÉ: Néhány megjegyzés az új Nemzeti Színház tervpályázatához. Magyar Építőművészet, XX (1966) 1. sz., ül. A budapesti Nemzeti Színház tervpályázata. Szerk.: REISCHL ANTAL. Bp., 1966., valamint HEIM E.: i. m. 22 Ezek között 1 bolgár, 10 csehszlovák, 6 jugoszláv, 11 NDK-beli, 18 szovjet és 10 lengyel. 23 Amelynek tagja volt: Aczél György, Lux László (építészmérnök, 1963-1968 között a Budapest Műszaki Egyetem reklorhelyettese), dr. Perényi Imre (építész, 1956-1960 között Budapest főépítésze, 1960-1964 köhött az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektora, 1964-1968 között építésügyi miniszterhelyettes), dr. Polinszky Károly (vegyészmérnök, 1963-tól művelődésügyi miniszter-helyettes), dr. Reischl Antal, dr. Szabó János (építőmérnök, 1961-től építésügyi, 1968-tól építésügyi és városfejlesztési miniszter-helyettes).
