Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Ring Orsolya: A Nemzeti Színház elhelyezésének kérdése 1960–1971 között / 265–290. o.

268 Forrásközlések lehet megoldani. Az előterjesztés szerint a Nemzeti Színház új épületének a Dózsa György úton,

12 az 1965-1970 között időszakban kellett volna elkészülnie.

13 A Politikai Bizottság döntése nyomán az Országos Tervhivatal

14 1964. március 6-án javaslatot terjesztett a Gazdasági Bizottság elé a Nemzeti Színház épületének szanálásáról.

15 A Nemzeti Színház épületének lebontásával az építők megszabadultak a színházépület esetleges megsüllyedésének problémájától, az új Nemzeti Színház előkészítésén dolgozók pedig úgy gondolták, elhárulhat egy akadály az építkezés elől, hiszen a Blaha Lujza téri épület valamiképpen az ideiglenességet konzerválta.

16 A helykijelelő pályázat — 1964 1964-ben országos tervpályázatot írtak ki a színház elhelyezésére, egyrészt az új épület létesítésének városrendezési és építészeti megoldására, másrészt a Dózsa György út adott szakaszának építészeti rendezésére. Az 1964. évi pályázatban a Hősök terétől az Ajtósi Dürer sorig több középület (a színház mellett kongresszusi és koncertpalota) létesítésének terve is szerepelt. A pályázatot követően jóváhagyták a Dózsa György út részletes rendezési tervét és ezzel együtt a Nemzeti Színház új épületére vonatkozó javaslatot. A jóváhagyással párhuzamosan határoztak a Blaha Lujza téri épület lebontásáról is.

17 A pályázati kiírás szerint a Nemzeti Színház elhelyezését egy nagyobb és egy kisebb elemből álló együttes keretében kellett megoldani. A területre olyan létesítmények is kerültek volna, mint például a kongresszusi és koncertterem vagy az Ifjúság Háza.

18 A pályázat témája volt egy felvonulási út és tribünsor kialakítása is, továbbá feladat volt a Lenin-szobor és a Tanácsköztársasági-emlékmű elhelyezése is. Az elhelyezésre kiírt pályázatra végül lalkozott. 1947 májusától a Nemzeti Színház társulata szerepelt az épületben, majd a Nemzeti Színház Kamaraszínházaként működött (1949-51). 1951-1961 között épületében a Madách Színház játszott, 1962— 1964-ben az akkor átépített Petőfi Színház otthona volt. A századvég eklektikus stílusában épült színházépületet az 1960-as években átépítették, és 1966-tól a Nemzeti Színház lelt otthonra benne. L.: Budapest Lexikon, i. m. II. köt. 87-88.; Magyar Bálint: A Magyar Színház története. Bp., 1985. 12 „A sokoldalú és mélyreható előtanulmányok valóban meggyőzték mindazokat arról, akik a kérdést valamennyi oldalról megvilágítva megvitatták, hogy a Nemzeti Színház helyéül végül is a Dózsa György úti lehetőség bizonyul egyedül reálisnak [...] a nagyszabású és méretükben jelentős művelődési intézmények itt tömörülnek, [...] és a Millenniumi Emlékmű és az ünnepi felvonulások helye a környéknek különösen reprezentatív jelleget biztosít." HEIM ERNŐ: A Nemzeti Színház elhelyezése és közvetlen környékének kialakítására kiírt tervpályázat Magyar Építőművészet, XX (1964) 6. sz. 4. 13 Javaslat a Politikai Bizottságnak új Nemzeti Színház felépítésére. 1963. december 3. MOL M-KS-288. f. 5/322. őe. (= Magyar Országos Levéltár MSZMP iratok. Politikai Bizottság) 14 Feladata a távlati és az operatív gazdasági tervjavaslatok kidolgozása és a tervek végrehajtásának ellenőrzése volt. Elnökét az országgyűlés választotta, aki tagja lett a kormánynak. Szervezeti felépítése a gazdaság fő ágazatainak és irányító szervezetének tagozódását követte. 15 MOL M-KS-288.Í. 23/8. őe. (= Magyar Országos Levéltár MSZMP iratok. Államgazdasági osztály) 16 SZEKÉR L.: i. m. 81-82. 17 HOFERM.: i. m. 188-189. IS Végül mindkettő hamarabb felépült, mint a Nemzeti Színház, hiszen 1985-ben adták át a Kongresszusi Központot, illetve a Petőfi Csarnokot is.