Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Ring Orsolya: A Nemzeti Színház elhelyezésének kérdése 1960–1971 között / 265–290. o.

Ring Orsolya: A Nemzeti Színház elhelyezése... 267 tervezés, majd 1970-1980 között a Színház építése. Az épületet 2000 fő befogadására tervezték. A terv szerint a Blaha Lujza téri épületet sem bontották volna le, annak vígoperai szerepet szántak.

7 A főváros rendezési tervében azonban már az 1960-as évek elején megjelent az igény arra, hogy a nagy területigénnyel rendelkező létesítmények számára a városközponton kívül kell helyet találni. A belvárost tehermentesítendő, két kulturális központ létesítését határozták el, az egyiket a budai Várban, a másikat a Városliget Dózsa György út felöli részén. A Városliget középületekkel való fejlesztésének terve és egy, a felvonulások hátteréül szolgáló monumentális építmény igénye abba az irányba hatottak, hogy a Nemzeti Színház is itt nyerjen új — és immár végleges — otthonra.

8 A Blaha Lujza téri épület lebontása Budapest közlekedési igényei a '60-as évek elején szükségessé tették az '50-es években abbamaradt metróépítés

9 folytatását. Az építők 1960-ban értek el a Rókus Kórház alá, ahová mélyállomást terveztek. A nehéz talajviszonyok miatt azonban a terveket módosítani kellett. A mélyállomást ezért a Rákóczi út és a Nagykörút sarkára helyezték át. A metróépítés olyan nagy jelentőségű beruházás volt, hogy a felszíni építkezéseket is hozzáigazították. A műszaki szakértők által készített szakvélemény szerint az 1875-ben épült Blaha Lujza téri színházépület mind építészeti, mind műszaki állagában teljesen elavult volt. A metró építése miatt hat évig pedig nem üzemelhetett volna. Az épület felújításának költségét 120 millió forintra becsülték, ugyanakkor az épületet — adottságai miatt — csak a századforduló technikai színvonalán lehetett volna helyreállítani. Mindezeket figyelembe véve az MSZMP Politikai Bizottsága határozatot hozott arról, hogy a harmadik ötéves terv keretében a Nemzeti Színház számára új épületet kell emelni. A javaslat szerint a színház társulatának átmeneti elhelyezését 1964 júniusa és 1966 szeptembere között a Nagymező utcai volt Petőfi Színház

10 épületében, azt követően pedig az Izabella téri volt Magyar Színház

11 épületében 7 SZEKÉR LÁSZLÓ: A Nemzet Színháza építésének 150 éves története. Bp., 1987. 74. 8 SZEKÉR L.: i. m. 73. 9 Előterjesztés a Titkárság részére a budapesti földalatti gyorsvasút észak-déli nyomvonalának vezetésére. MOL M-KS-276. f. 54/135. őe. (= Magyar Országos Levéltár MDP iratok. Államgazdasági osztály); Jelentés a Titkárság számára a Földalatti Vasút beruházásainak állásáról. MOL M-KS-276. f. 54/199. őe., illetve az Országos Tervhivatal előterjesztése az Államgazdasági Bizottság részére a budapesti földalatti gyorsvasút építése tárgyában. MOL M-KS 288.f. 15/87. őe. (= Magyar Országos Levéltár MSZMP iratok. Államgazdasági Bizottság) 10 Az 1949-től a Nagymező utca 22-24. sz. alatt működő színház neve 1954-1964 között Ifjúsági Színház volt. 1960-ban a színház ifjúsági jellege megszűnt, helyette az első magyar musicalszínház kezdte meg működését Petőfi Színház néven. Az épület műszaki hibái miatt a színház 1962-ben átköltözött a Magyar Színházba, majd 1964-ben megszűnt. L.: Budapest Lexikon. Bp., 1993. II. köt 321. 1

' A Magyar Színház az Izabella (ma: Hevesi Sándor) téren 1879-ben kezdte meg működését a Láng Adolf tervei szerint épült színházépületben, amelynek társulata könnyű műfajú, zenés darabok előadására vál-