Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Ring Orsolya: A Nemzeti Színház elhelyezésének kérdése 1960–1971 között / 265–290. o.

266 Forrásközlések második felében, még a politikai döntéshozók szemében is. Hiszen azt senki nem tagadhatja, hogy a Nemzeti Színházra a 19. században, 5 a modern nemzeti kultúra megszületésének és megerősödésének korában komoly feladatok hárultak — a német nyelvű színházak egyeduralmát volt hivatva megtörni —, 6 de a 20. sz. má­sodik felében egy kimondottan nem nacionalista politikai rendszer keretei között vajon miért volt szükség egy ilyenfajta nemzeti intézményre? * * * A Nemzeti Színház épületéről legtöbbször a Blaha Lujza téri színházépület lebontásának körülményei jutnak eszünkbe, az azonban talán csak kevesek előtt ismert, hogy a Nemzeti Színház elhelyezésének kérdése már a 19. századtól külön­legesnek számított, hiszen az 1837-ben átadott épületet átadásának pillanatában is csak átmeneti megoldásnak tekintették, így a színház egészen a legutóbbi időkig soha nem rendelkezett olyan épülettel, amelyet már építésekor végleges otthonának szántak. Amikor a Nemzeti Színházat 1908-ban életveszélyesnek nyilvánították és lebontották, a társulat ármenetileg a Blaha Lujza téri volt Népszínházba költözött át. Az átmeneti időszak egészen 1964-ig tartott, amikor a metró építése miatt az épület lebontásáról határoztak. A társulat ismét költözni kényszerült. 1965. április 23-án felrobbantották a Blaha Lujza téri épületet, a társulat pedig először a mai Thália Színház épületében, majd 1966-ban a Hevesi Sándor téri volt Magyar Szín­házban kezdte meg az ideiglenesnek gondolt időszakot, amelyből az út — igaz csak 36 évvel később — végleges otthonába vezetett. Ezalatt az idő alatt a Nemzeti Színház megépítéséről több magasszintű fórumon is döntés született, épületének tervei többször elkészültek, a gyakorlati megvalósítás azonban váratott magára. Az itt következő források — és egy rövid áttekintés — a '60-as évek történé­séiről adnak képet, a Blaha Lujza téri épület lebontásáról született döntés doku­mentumain és az 1964-1965-ben lezajlott pályázatokon keresztül az MSZMP Po­litikai Bizottságának 1971. április 21-én született döntéséig. $ * * Budapest távlati kulturális tervében 1960-ban a Nemzeti Színház helyéül a Ta­bánt vagy a pesti Duna-partot (a Petőfi-, illetve a Szabadság-híd környékét) jelölték meg. Ezen elképzelés szerint 1963-1965 között tervpályázattal kellett volna eldön­teni, ki legyen a Nemzeti Színház tervezője, 1965 és 1970 között zajlott volna a 5 Az európai színháztörténetet tanulmányozva, a nemzeti színházak létrehozásának többféle módját ismer­hetjük meg. Ausztriában például II. József uralkodói dekrétummal emelte a bécsi Burgtheatert ,,Hof-und Nationaltheater"-ré, de vannak olyan országok, ahol a legnagyobb hagyománnyal rendelkező színház felel meg e szerepnek, de a nemzeti név felvétele nélkül, ilyen például a franciaországi Comédie Francaise. 6 GYÁNI GÁBOR: Kollektív emlékezet és nemzeti identitás. UŐ: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Bp., 2000. 81-94.

Next

/
Oldalképek
Tartalom