Levéltári Közlemények, 73. (2002)
Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: Deák Ferenc követté választása 1833-ban / 13–32. o.
Molnár András: Deák Ferenc követté választása... 23 operátumot is. A rendszeres bizottsági munkálatok tárgyalásával összefüggésben — tekintettel arra, hogy Pesten az egyes kérdéseknek könnyebben utána lehet nézni az ország levéltárában — Zala megye utasította követeit, miszerint szorgalmazzák az országgyűlés székhelyének Pestre történő mielőbbi áthelyezését. 33 Az országgyűlés kerületi ülése még a zalai pótutasítások Pozsonyba érkezése előtt megkezdte a királyi előterjesztések vitáját. Abban ugyan még egyetértettek az ellenzéki követek, hogy az alsótáblának meg kell Őriznie a kezdeményezés jogát, tartalmi kérdésekben azonban már megoszlott az oppozíció tábora. A követek többsége — utasítása értelmében — a kereskedelmi munkálatot kívánta első helyen tárgyaltatni. Ez volt a rendi-sérelmi ellenzék álláspontja, a szabadelvűek maroknyi csoportja viszont felismerte, hogy kulcskérdés, ki kezdeményezi a társadalmi reformokat. A liberális ellenzék valódi reformokat, elvi polgári engedményeket szorgalmazott, míg a kormányzat csupán anyagi engedményekkel, a földesúri terhek csökkentésével (valójában tehát a földesurak rovására) akart segíteni a parasztságon. A királyi előterjesztésekben javasolt tárgyalási sorrend elfogadását illetően tehát nem csupán a kormány hívei és az ellenzék, hanem az oppozíció két szárnya között is élénk vita bontakozott ki, mivel a szabadelvű reformerek — legalábbis ebben a kérdésben — az úrbéri operátumok első helyre sorolásával a kormányt látszottak támogatni. 34 Deák Antal az 1832. december 27-i kerületi ülésen meggyőződését fejezte ki, hogy a „szegény ember sorsán" addig nem lehet sikeresen javítani, amíg az elszegényítő (vám)rendszer fennáll, ezért a kereskedelmi operátum tárgyalását javasolta elsőnek, annál is inkább, mivel a harmincadok iránt még bizottsági előmunkálatokra lenne szükség, és amíg ezek tartanak, meg lehetne kezdeni az úrbéri munkálat tárgyalását is. 35 December 27-én a követek többsége a kereskedelmi munkálat elsősége mellett szavazott, a következő hetekben azonban addig győzködték őket a liberálisok — főként Wesselényi Miklós báró — az úrbér érdekében, amíg megfordulni látszottak az erőviszonyok. Szatmár megye szabadelvű követe, Kölcsey Ferenc indítványozta az 1833. január 7-i kerületi ülésen, hogy szavazzanak újra a tárgyalandó operátumok sorrendjéről, mert december 27-én még sokan nem rendelkeztek határozott utasítással, és nem volt egyértelmű a többség állásfoglalása. Deák Antal rögtön vitába szállt Kölcseyvel, és felszólította a rendeket, fontolják meg a kerületi ülés határozatának felülvizsgálatát, mondván: „ha nyilvános többség által határozott végzésöket önként eldöntik, ez jövendőre nemcsak azt fogja szülni, hogy a már elhatározott tárgyak más impulsus által is véghetetlen idővesztéssel számtalanszor felmelegíttetnének, de a kerületi tanácskozások resultatumaira is oly 33 ZMLkgy. jkv. 1833:1. 5-8. 34 HORVÁTH MIHÁLY: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. Pest, 1868. 1. köt. 309-314.; 19. századi magyar történelem 1790-1918. Szerk.: GERGELY ANDRÁS. Bp., 1998. 210. 35 KLÖM, i. m. 39., 46.
